Az ENSZ szerint Kuba és Fehéroroszország is felszabadult
Hírszerző információ 2007. június 19. 14:33
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa levette Kubát és Fehéroroszországot arról a listáról, amely azokat az országokat tartalmazza, ahol az emberi jogok helyzetének alakulása különös vizsgálatot igényel. A hír magyarázata: a különös szervezetben többségben vannak a szabadság és az emberi jogok ellenségei.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hétfőn levette Kubát és Fehéroroszországot arról a listáról, amely azokat az országokat tartalmazza, ahol az emberi jogok helyzetének alakulása különös vizsgálatot igényel.
A 47 tagállamot tömörítő genfi székhelyű szervezet a működési szabályzatáról kötött kompromisszum kapcsán állapodott meg erről. Így jelenleg kilenc olyan országot – köztük Észak-Koreát, Kambodzsát és Szudánt – tart számon, amelyek a testület szerint erre a listára valók.
A tanács a palesztin területekkel kapcsolatban is úgy véli, hogy szükséges a további vizsgálatok és jelentések elkészítése az emberi jogok helyzetéről.
Technikai okokból?
Az emberi jogok és különösen a politikai jogok megsértésével vádolt Kuba és Fehéroroszország tulajdonképpen annak köszönheti lekerülését a listáról, hogy az ENSZ új emberjogi szervezet tagjai hosszas, kimerítő vita eredményeként egyeztek meg működési elveiknek szabályzatáról. Ennek értelmében összesen tíz referens tájékoztatja a testületet az emberi jogok megsértéséről. Ezeknek a referenseknek a mandátuma azonban Kubára és Fehéroroszországra immár nem terjed ki.
Nem ez az első eset, hogy a tavaly megalakult, 53 tagú, erősen diszkreditált ENSZ Emberi Jogi Bizottságát pótolni hivatott szervezet sajátos, üzenetértékű döntést hoz emberi jogi kérdésekben.
Ne bolygassuk: Lukasenko rendőrei tömeget oszlatnak
Március végén Irán és Üzbegisztán emberi jogi állapotának vizsgálatát állították le, holott nincs olyan felmérés, amely szerint bármit is javult volna a súlyos helyzet e két országban, sőt.
„Ez a döntés egy katasztrófa. Azt üzeni, hogy az államok nyugodtan elnyomhatják polgáraikat, nem kell félniük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától” – fogalmazott Aaron Rhodes, a nemzetközi Helsinki Szövetség igazgatója. A bizottság Zimbabwe (amely nem is tagja a testületnek), Azerbajdzsán és Banglades javaslatát fogadta el ily módon, ráadásul zárt ajtók mögött, tehát máig nem publikusak a tagállamok érvei és ellenérvei.
Iszlámisták diktálják a napirendet
Május első napjaiban tekintélyes emberi jogi szervezetek, köztük a Freedom House és a genfi székhelyű UN Watch „mélységes csalódását” fejezte ki a Tanács eddigi teljesítménye miatt. Szemére vetik egyebek mellett, hogy a tanácsba való felvételre váró országok között van Angola, Fehéroroszország, Egyiptom és Katar, amelyek „nem ütik meg a kívánt mértéket a politikai és állampolgári szabadságjogok, a sajtószabadság, az intézmények működése, valamint ezen országok képviselőinek a különböző ENSZ-szervekben emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartása terén”.
Június elején pedig a Bizottság az 57 tagú Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) javaslatára – nyilvánvalóan válaszként a Mohamed prófétáról szóló dán karikatúrákra – határozatban ítélte el a vallás „gyalázásának” minden fajtáját – konkrétan megnevezve azonban csak a muszlim vallás volt.
A határozat megállapítja, hogy a szólás szabadságát „felelősséggel” kell gyakorolni, és azt a mindenkori törvények limitálhatják, miközben az OIC-nek olyan tagjai vannak, mint Szaúd-Arábia, ahol szabadon gyalázható a keresztény és a zsidó vallás.
A tanács, amelyet a rossz emlékű Bizottság megreformált alternatívájaként igyekezezett az ENSZ prezentálni, most pontosan ugyanazokat a jeleket mutatja, mint elődje. A 47 tagú új ENSZ-szervezetben – amelynek tagjait három évre delegálják és amelynek a nemzetközi közvélemény figyelmének felkeltésén túl nincs sok jogosítványa – a nem éppen demokratikus jegyeket felmutató afrikai és muzulmán országok vannak túlsúlyban.
A Tanács annak idején 12 határozatot hozott, ebből kilenc Izraelt ítélte el, de egyszer sem tört pálcát valódi diktatúrák fölött. A Bizottság már nyíltan kiállt Kína és Kuba mellett, most pedig formálisan is levettek a vizsgálandók listájáról két olyan országot, ahol napi szinten sértik meg az ember jogait.
Az Amnesty International tavaly úgy értékelte a Tanács létrejöttét, hogy az „győzelem az emberi jogok védelme számára.”
(Forrás: MTI, Népszabadság, Foreign Policy, Antal Dániel blogja)
