Miközben letette az esküt a palesztin szükségkormány, egy brit lap hírt arról adott hírt, hogy az izraeli vezetés inváziót tervez a Gázai övezetben.
A palesztin területeken folytatódtak a Hamasz és a Fatah összecsapásai (Fotó: Mti/ap – Muhammed Muhejszen)
Mahmud Abbasz palesztin elnök előtt letette az esküt Ramallahban az általa kinevezett szükségkormány, amelyben a Hamasz radikális szervezetnek nincsenek miniszterei. A Hamasz törvénytelennek nevezte az új kormányt. A miniszterelnök Szalam Fajjad független képviselő lett, aki pénzügyminiszter volt az Abbász által menesztett, a Hamasz és a mérsékeltebb Fatah mozgalom alkotta nemzeti egységkormányban. Fajjad megtartja a pénzügyi tárcát is.
A palesztin belháború nem csillapodott a hétvégén. Kizárta a tárgyalást a Hamasszal a palesztin elnök egyik közeli munkatársa. Előzőleg a Gázai övezetet erőszakkal ellenőrzése alá vonó Hamasz emigráns vezetője, Haled Mesaal tárgyalást szorgalmazott Mahmud Abbasz elnökkel. Nem tárgyal a Hamasszal Egyiptom sem, amely hazarendelte diplomatáit az elfoglalt Gázai övezetből.
Átviszi a harcot Ciszjordániába a Hamasz, ha Abbasz emberei tovább terrorizálják ottani híveit – jelentette be a mozgalom egyik szóvivője. Számi Abu Zuhri szerint a Gázai övezet elfoglalása óta Ciszjordániában a Hamasz százötven tagját rabolták el a Fatah fegyveresei. Ezzel egy időben egy Fatah-vezető fegyverletételre szólította fel a Hamaszt Ciszjordániában. A területen több száz Fatah-fegyveres rohamozta meg a Hamasz irányítása alatt álló intézményeket, köztük a parlamentet és a minisztériumokat. Gázában viszont Jasszer Arafat néhai palesztin elnök házát rohanták meg és fosztották ki a Hamasz fegyveresei.
Támadást készít elő a Gázai övezet ellen Ehud Barak új izraeli védelmi miniszter a fegyverrel hatalomra került Hamasz szétzúzására – írta magas rangú izraeli katonai forrásokat idézve a The Sunday Times. A vezető vasárnapi brit lap értesülése szerint a nyárra tervezett invázióban húszezres izraeli haderő venne részt. A cél a Hamasz katonai infrastruktúrájának megsemmisítése néhány nap alatt.
Kudarcot vall az ENSZ közel-keleti diplomáciája, mert izraeli és amerikai érdekeket szolgál ki – ez a végkövetkeztetése annak a titkos, de legalábbis nem a nyilvánosság számára íródott jelentésnek, amelyet Alvaro de Soto állított össze. A volt perui diplomata huszonöt esztendőn keresztül dolgozott az ENSZ-ben, és közel-keleti megbízottként is dolgozott. Ötvenhárom oldalas, a küldetését lezáró jelentését nem a nyilvánosságnak, hanem a szervezet tisztségviselőinek szánta, a brit Guardian című lap azonban hozzájutott az elemzéshez, és részleteket közölt belőle. A diplomata szerint az ENSZ falain belül prémium jár az Egyesült Államokkal ápolt jó viszonyért meg az ENSZ és Izrael közötti javuló kapcsolatokért. Ennek s az amerikai nyomásgyakorlásnak a következtében az ENSZ szerepe a térségben korlátozott, majdhogynem alávetettségre ítélt.
Mh-összeállítás
