Népszabadság * Füzes Oszkár * 2007. június 15.
A Hamasz elfoglalta a Gázai övezetet, megpuccsolva, és a másik, nagyobb palesztin területdarabkára, Ciszjordániába űzte Abbasz elnököt. A Hamasz, ha akarná, kikiálthatná a gázai palesztin államot, de úgysem ismerné el senki. Nem is ez a cél. A Hamasznak bőven elég, hogy megszerezte a teljhatalmat egy olyan „Palesztinában”, amely, legyen bár nagyon pici, nem ismeri el Izraelt, és árulónak tart mindenkit, aki mégis. A Hamasz erőszakkal és erőpozícióból akar tárgyalni. Ezért kezdte és vette végig a Fatah elleni „polgárháborút”, amelyet persze nem győzött le (mint másfél éve, a törvényes választásokon). Nem is ezt akarta. Hamasz csak csinált magának egy „államot”, hogy bebizonyítsa: nem lehet megkerülni.
Hiszen eddig mindenki meg akarta kerülni a Hamaszt valahogy, sőt mindenáron. Nem sikerült, és ez bizony kudarc mindenkinek, akinek az ügyben szava volt. A nagyhatalmi kvartett és Izrael az elkerülő-út végén beszorult a zsákutcába, amelyből nem is lehet csak úgy egyszerűen kifarolni.
Valami újat kell kezdeni.
A Hamasz ennél radikálisabb már nem lehet, oka sincs rá. Mérsékeltebb lehetne, de ehhez nem adnak neki okot. Azaz olyan ajánlatot, amellyel a palesztin mérsékeltek hatásosan érvelhetnének a szélsőségesek ellen. Persze, nem könnyű ajánlatot tenni egy erőszakos zsarolónak, de a politikában gyakran nincs más működő megoldás. Végül is, pontosan ez működött a líbiai Kadhafi esetében, akit egyébként most Arafat özvegye kért fel közvetítőnek.
Azt is lehet természetesen – és most éppen ez látszik történni -, hogy a Fatah megtartja Ciszjordániát, odahagyva Gázát a Hamasznak, Abbasz új miniszterelnöke, Szalam Fejjad pedig úgy tesz, mintha tényleg kormányozna valamit. Akkor az igazi palesztin arab állam álma, és vele a közel-keleti béke reménye akár újabb ötven évre elszállhat, miért is ne?
Például azért ne, mert Gázában létrejönni látszik egy „össziszlamista” szélsőséges gócpont, amely lenullázhat mindent, ami eddig a közel-keleti rendezésben, az Irán és Libanon körüli ügyekben és a terrorizmus elleni küzdelemben viszonylagos eredménynek volt elkönyvelhető.
Nagyrészt a Hamasz miatt, de egyáltalán nem a Hamasz kedvéért: most szinte minden újra kell kezdeni. Ha nem sikerül, az legkevésbé a Hamasznak lesz rossz.
Füzes Oszkár
fuzeso@nepszabadsag.hu
Ajánlott Cikkek
