Egy bécsi kórházban, 88 éves korában, szívelégtelenségben elhunyt Kurt Waldheim konzervatív osztrák politikus, az ENSZ negyedik főtitkára, Ausztria volt elnöke.
A második világháború után csatlakozott az osztrák külügyi szolgálathoz. Nagy tudású diplomataként 1972. január 1-jén foglalta el tíz évre az ENSZ főtitkári székét. Ebbéli minőségében tekintélyt és népszerűséget vívott ki magának, elismerést szülőhazájának, Ausztriának. A hetvenes évek elején sikertelenül próbálkozott az osztrák elnöki poszt megszerzésével, de 1986. június 8-án államfővé választották. Ebben az évben robbant ki az úgynevezett Waldheim-ügy, amely mandátuma végéig, 1992-ig beárnyékolta hivatali idejét. Kiderült ugyanis, hogy Kurt Waldheim életrajzán lyukak vannak: nem ismerte el korábban, hogy a második világháború idején a német Wehrmachtban szolgált. A Zsidó Világkongresszus azzal vádolta, hogy görög zsidók, illetve jugoszlávok vére tapad a kezéhez. A vádak miatt az Egyesült Államok tiltólistára tette, elnöksége idején keveset utazott, Európában soha.
Később egy nemzetközi történészbizottság hosszas kutatómunkával megállapította: Kurt Waldheim tudott ugyan a háború idején a Balkánon elkövetett bűnökről, de azokban személyesen nem volt része. A volt államfő élete végéig emlékeztette vádlóit arra, hogy soha nem tudták bizonyítani bűnösségét. Később arra is felhívta a figyelmet, hogy az ő ügye sok honfitársában felidézte: nem minden osztrák volt a náci Németország passzív áldozata. Nagyon sok osztrák nem hitt abban, hogy az elnök ellen felhozott vádak megállják a helyüket.
