„A palesztinok a polgárháború síkos lejtőjére” tévedtek – mondta egy tekintélyes palesztin politikus. Források szerint a civilek visszasírják az izraeli megszállás alatt tapasztalt rendet.
Hamasz-fegyveres Gázában. Véres testvérháború (Fotó: Reuters – Mohammed Salem)
A valóságban a polgárháború már teljes erővel folyik a Gázai övezetben, és lassan átterjed Ciszjordániára is. Az egy hónapja folyó harcokban legalább százan haltak meg. A kormányzó Hamasz tegnap közölte: péntek estig ad határidőt a rivális Fatah mozgalomnak, hogy kivonja fegyvereseit a Gázai övezetből, különben meghalnak.
Az iszlamista Hamasz tavaly januárban jutott hatalomra, megtörve az immár mérsékeltnek nevezhető Fatah uralmát. Az elmúlt hónapokban nyílt hatalmi harc dúlt a két csoport között – nemzeti egységkormány is alakult -, de nem jutottak dűlőre egymással. A Nyugat által terroristának bélyegzett Hamasz az akadálya annak, hogy folytatódjék a megbékélés Izraellel, illetve hogy a palesztinok szó szerint létfontosságú nemzetközi segélyeket kapjanak.
Mahmud Abbasz palesztin elnök – egyben a Fatah vezetője – közölte, hogy fontolóra veszi képviselőinek kivonását az egységkormányból, amelynek munkája amúgy is megbénult.
Iszmail Hanije palesztin kormányfő Hamasz mozgalmának fegyveresei immár módszeresen gyilkolják, rabolják el a Fatah kulcsembereit a Gázai övezetben, tervszerűen foglalják el még az épületeket is. A gázai Fatah-televízió berendezéseit szétverték.
Ciszjordániában, Ramallahban – a palesztin kormány tényleges székhelyén – viszont a Fatah emberei tartóztatták le a Hamasz televíziójának újságíróit, felszereléseiket elkobozták, Nabluszban már tűzharc is volt. Időközben ismeretlenek megtámadták Nabil Saat tekintélyes palesztin Fatah-politikus otthonát: a berendezést szétverték, egy testőrt lelőttek, Saat sorsa ismeretlen. Iszmail Hanijének, a Hamasz miniszterelnökének gázai otthonát két támadás is érte. A Gázai övezet egészében és Gázavárosban aknavetőkkel, rakétákkal folyik a csata. Eközben Mahmud Dahlan, a Fatah biztonsági főnöke Egyiptomban gyógykezelteti magát, és mobiltelefonon irányítja a harcot. „Abszurd” – mondta Nasszer Haldi, a Fatah rendőrségének ezredese. A Fatah-rádió sürgeti fegyvereseit, hogy szálljanak szembe a Hamasz-milíciával, a Hamasz-rádió viszont azt követeli a Fatah-harcosoktól, hogy adják fel állásaikat, tegyék le fegyvereiket, különben végük. A szemben álló felek alig egy hónap alatt hét tűzszünetet kötöttek – láthatóan eredménytelenül.
„Ebben a harcban mindannyian megégetjük magunkat, senki sem nyerhet, csak vesztesek lesznek” – mondta Szaeb Erekat, Mahmud Abbasz elnök főtanácsadója. Hanan Asravi, a palesztin törvényhozás tagja, veterán politikus ennél tovább ment: szerinte a palesztin államiság, a majdani palesztin állam jellege – határa – is a tét: „A kérdés az, hogy nemzeti, világi palesztin államunk lesz-e, vagy iszlám állam, zárt, ideológiai társadalommal.”
Izrael – amely 2005-ben kivonult a Gázai övezetből – egyelőre tétlenül szemlélődik, nem avatkozik be a palesztin belháborúba, de légi úton minden esetben lecsap, ha területét, például rakétákkal, támadás éri.
A palesztin „Hamasztántól” tartó Ehud Olmert azt javasolta, hogy nemzetközi erők ellenőrizzék a Gázai övezet és Egyiptom határvidékét, a Hamasz fegyverutánpótlási vonalát. Erre máris reagált Brüsszelben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: az unió kész megfontolni az izraeli kormányfő javaslatát.
Ehud Barak, a nagy visszatérő
Ehud Barak nyerte meg az izraeli Munkapárt elnökválasztását. Bátor katona, de ügyetlen politikus hírében áll. Karrierjét a hadseregben kezdte, tagja, majd vezetője lett az Izraeli Védelmi Erők elit egységének. Később külügyminiszter, majd 1999-től az ország miniszterelnöke lett. Békét és biztonságot ígért szavazóinak, de kormányzása idején leállt a békefolyamat, később kitört az intifáda, a második palesztin felkelés. Barak tűnik a legjobb alternatívának a tavalyi libanoni háború következményeivel küzdő Ehud Olmert kormányfővel szemben.
MH-összeállítás
