Téma: G8-csúcstalálkozó Németországban
Ha az Egyesült Államok nem Csehországba és Lengyelországba telepíti rakétvédelmi rendszerét, hanem a közép-ázsiai Azerbajdzsánba – és azt Washington és Moszkva közösen használja -, akkor Oroszország eláll attól, hogy saját rakétáival újra célba vegye Európát.
Néhányan a partvonalra szorultak a németországi Heiligendammban (Fotó: Reuters – Michael Dalder)
· Vannak, akik még mindig rosszul ismerik Oroszországot
· Moszkva már menetel, de még félúton jár
· A legfejlettebb oszágok befektetőinek feltörekvő dilemmája
· A tenger felől is támadtak a tüntetők
Érdekes – mondta George W. Bush amerikai elnök, és ugyanígy fejezte ki magát Steve Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó. Vlagyimir Putyin továbbá kikötötte: Oroszország aggodalmait figyelembe kell venni; mindkét félnek egyenlő mértékben kell hozzáférnie a rakétavédelmi rendszerhez; a rendszer fejlesztésének átláthatónak kell lennie. „Így nem lesz semmi problémánk” – mondta az orosz elnök.
George Bush bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok „stratégiai párbeszédet” kezd a rakétaelhárító rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével. Ezek után a szakértők látnak munkához „Nem kell túllihegni”- jelentette ki korábban az amerikai elnök az oroszokkal folytatott rakétavitáról, miután megreggelizett a brit miniszterelnökkel, majd mosolygósan tárgyalóasztalhoz ült Heiligendammban.
Tény azonban, hogy Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök ellopta a show-t. A G8-csúcstalálkozóról szóló hírekben csak vázlatosan szerepelnek azok a témák, amelyek eredetileg a napirenden szerepeltek: a szegénység elleni harc, Afrika megsegítése, világgazdasági és -kereskedelmi ügyek, a szudáni Darfúr tragédiája, Irán nukleáris programja, vagy a Közel-Kelet és Koszovó. Még a globális felmelegedés „divatos” témája is háttérbe szorult, miután Bush kijelentette: ha Kína és India nem csatlakozik az üvegházhatású gázok kibocsátásnak valamilyen nemzetközi korlátozását előíró nemzetközi egyezményhez, akkor semmi sem történik. Bush szerint nem a G8 (egy informális csoport) dolga az, hogy mindenféle kibocsátási határértékeket, időhatárokat megszabjon. (Így is történt: megállapodtak abban, hogy „először véget kell vetni a szén-dioxid kibocsátásnak, majd azt lényegesen csökkenti kell”. Angela Merkel kancellár szerint ez komoly siker.)
Kína már világosan közölte: neki semmi köze a klímaváltozás mai jelenségeihez – hiszen azokat sok évtizeddel ezelőtt az ipari országok okozták -, és számára elsőbbséget élvez a gazdasági fejlődés, népének jóléte.
A csúcstalálkozón tegnap minden Bush és Putyin körül forgott: az amerikai rakétapajzs részeként Csehországba és Lengyelországba telepíteni szánt védelmi rendszer Moszkvában kiverte a biztosítékot.
George W. Bush már Prágában válaszolt Putyin kemény kijelentéseire („Oroszországban kisiklottak a demokratikus reformok”), de tegnap már enyhített hangvételén. Azt mondta, hogy az orosz demokrácia hosszú utat tett meg a szovjetkorszak óta. Megismételte Moszkvának tett javaslatát: küldje át tábornokait, hivatalnokait az Egyesült Államokba, s akkor remélhetőleg kiderül az igazság. Nem kell túllihegni az egészet – mondta. „Nem állunk háborúban Oroszországgal, Oroszország nem képvisel fenyegetést.”
Az amerikai elnök nyomatékosan közölte: „Nagyon fontos, hogy Oroszország és az oroszok megértsék: a hidegháborúnak vége, Oroszország nem az Egyesült Államok ellensége.” Tony Blair brit kormányfőnek is volt az orosz elnökhöz intézett közlendője. London kérte Moszkvától Andrej Lugovoj kiadatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt Alekszandr Litvinyenko megöléséhez. Blair érzékeltette, hogy elég reménytelen az ügy, de szerinte az mégsem járja, hogy Londonban megölnek egy brit állampolgárt – Litvinyenko már az volt -, és semmi sem történik. „Úgy gondolom, a G8 kulisszái mögött lesz alkalom arra, hogy őszintén beszüljünk Oroszországról az oroszokkal együtt” – mondta Blair, aki három hét múlva már nem lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Kommentátorok továbbra is találgatják, mi az oka annak, hogy Vlagyimir Putyint ilyen élesen kikelt az amerikai rakéták ellen. Katonai szakértők szerint még az európai telepítés helyszíneinek (Csehországnak és Lengyelországnak) sincs köze Oroszországhoz: a telepítést földrajzi okok – a lehetséges röppálya – döntik el. A lengyelországi rakéták nem veszélyeztetnék az orosz interkontinetális rakétaarzenált; a csehországi radar sem lesz alkalmas arra, hogy nyomon kövesse az esetleges orosz „rakétaforgalmat”. Az orosz ellenérvek egyike sem állja meg a helyét vagy idejét múlt. Egy amerikai intézet (Nuclear Threat Initiative) szerint Irán már most elérheti ballisztikus rakétáival a szomszédait, Izraelt vagy a térségben állomásozó amerikai erőket, 2010-ig rakétáinak hatótávolsága kiterjedhet Dél-Európára, Észak-Afrikára és Dél-Ázsiára, 2015-re pedig csapást mérhet az Egyesült Államokra. Moszkva reagálásának más oka van: Oroszország igyekszik kicövekelni „befolyási övezetének” határait, jelezni kívánja, hogy kikerülhetetlen tényező a nemzetközi politika, gazdaság nagy ügyeiben.
