Nem zsidó ügyről van szó, hanem olyan társadalmi jelenségről, amelynél jogi szabályozásra van szükség – indokolta a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Mazsihisz vezetőivel azt a közös javaslatot, amellyel megpróbálnak fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Úgy módosítanák a polgári törvénykönyvet (Ptk), hogy egy adott közösséget ért sérelem esetén a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a közösség bármely tagja felléphessen. A Mazsihisz – hasonlóan több szocialista képviselőhöz – a büntető törvénykönyvben is szankcionálna.
A Polgári Törvénykönyv módosítását szorgalmazzák a Mazsihisz vezetői és a Legfelsőbb Bíróság elnöke annak érdekében, hogy fel lehessen lépni a gyűlöletbeszéd ellen. A javaslatot napokon belül eljuttatják a parlament alkotmányügyi bizottságához – jelentették be a kezdeményezők tegnapi sajtótájékoztatójukon. A javaslat lényege, hogy egy adott közösséget ért sértő megnyilvánulás esetén a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult lenne fellépni. Ez jelenleg nincs így, a mostani bírósági gyakorlat nem teszi lehetővé a polgári jogi fellépést. A büntetőjogi szankciókra pedig az Alkotmánybíróság mondott többször nemet a rendszerváltás óta.
Nem zsidó ügyről van szó, hanem olyan társadalmi jelenségről, amelynél jogi szabályozásra van szükség – emelte ki Lomnici Zoltán főbíró, hozzátéve, hogy a módosítás valamennyi egyházra és például a romákra is vonatkozna. Az LB elnöke úgy fogalmazott: a közélet tisztasága szempontjából fontos, hogy a szavak súlya és jelentősége megerősödjön. A szélsőséges, alkotmányellenes nézetekkel szemben a társadalmi összefogás a legfontosabb, de ez nem mindig elég, ezért kell szerepet kapjon a jogi szabályozás – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az igazságügyi tárca már kidolgozott egy előkészítő anyagot a polgári jogi szankciók lehetőségével kapcsolatban, és a mostani javaslatnál ezt is figyelembe vették. Sőt, megkezdődött az új Ptk kodifikációja is, ám a végleges elfogadásig akár évek is eltelhetnek. Lomnici Zoltán utalt arra is, hogy már több mint egy évvel ezelőtt különböző szervezetek – köztük a Mazsihisz – javaslatára értelmezést kért az Ab-től a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés kérdésében, de az állásfoglalás mindeddig nem született meg.
A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Így külön beadványt is eljuttatnak az alkotmányügyi bizottsághoz, amelyben azt szeretnék elérni, hogy büntetőügyekben a sértett mellett a bejegyzett egyház országos szerve is jogosult legyen magánindítvány benyújtására.
Feldmájer Péter elnök a tájékoztatón példaként említette, hogy jelenleg egy zsidó temetőben történt sírgyalázás esetén csak a hozzátartozók tehetnek jogi lépést, a Mazsihisz nem. Vagy például az Ausztráliában háborús bűnök miatt kiadatási eljárás alá vont Charles Zentai ügyében is érdekelt lenne eljárni a Mazsihisz Magyarországon. A szervezet egyébként a büntetőjogi fellépésben elfogadhatónak tartaná azt a javaslatot is, amelyet nemrég szocialista képviselők fogalmaztak meg – mondta Felmdájer Péter.
Népszava Online
