Népszabadság * Szőcs László * 2007. június 8.
Jean Plantu véleménye az Európai Parlamentről a Le Monde-ban Mohamed-karikatúrák Dániában és utánközlésben másutt – a minap pedig éppen egy felmentő ítélet Franciaországban a sajtószabadság nevében -, államilag levezényelt holokauszt-gúnyrajzverseny Iránban, krumpliként ábrázolt Kaczynski ikrek a német sajtóban – ezek az elmúlt időszak legismertebb rajzos botrányai. Az Európai Parlament emberjogi albizottságában rendezett minapi meghallgatás azonban arra hívta fel a figyelmet: a diktatúra nem szeret nevetni.
Ali Dilem algériai karikaturista saját példáját ismertette: az egész hadsereg rászállt, amikor kifigurázta Abdelaziz Bouteflika államelnököt. Ötször tartóztatták le, külön eltiltva attól, hogy a tábornokokból is gúnyt űzzön. A rend őrei meg is kérdezték tőle: de hát miért veszi az egyenruhásokat csúnyábbra vagy éppen nagyobbra annál, mint amilyenek a való életben? – Ha szépnek rajzolnám meg őket, akár le is tehetném a tollat! – hangzott a válasz.
Az albizottság ülésén lezajlott vitában felvetődtek a szólás – rajzolás? – szabadságának határai is. Jean Plantu, a párizsi Le Monde karikaturistája szerint a Mohamed-, illetve a holokausztrajzok világbotrányt kiváltó ügye azt mutatta meg, hogy a rajznak anélkül kell kritikus szelleműnek, erőt sugárzónak és átütőnek lennie, hogy gyűlöletet sugározzon, s semmibe vegye a vallásos vagy éppen a vallástagadó emberek érzéseit. Ami viszont a diktatúrával való szembeszállás jogosságát illeti, Plantu úgy vélte: „munkánk kissé olyan, mint a barométer, amely a véleménynyilvánítás szabadságának fokát mutatja”.
