Nem zsidó ügyről van szó, hanem olyan társadalmi jelenségről, amelynél jogi szabályozásra van szükség – indokolta a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Mazsihisz vezetőivel azt a közös javaslatot, amellyel megpróbálnak fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Úgy módosítanák a polgári törvénykönyvet (Ptk.), hogy egy adott közösséget ért sérelem esetén a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a közösség bármely tagja felléphessen. A Mazsihisz – hasonlóan több szocialista képviselőhöz – a büntető törvénykönyvben is szankcionálna.
A polgári törvénykönyv módosítását szorgalmazzák a Mazsihisz vezetői és a Legfelsőbb Bíróság elnöke annak érdekében, hogy fel lehessen lépni a gyűlöletbeszéd ellen. A javaslatot napokon belül eljuttatják a parlament alkotmányügyi bizottságához – jelentették be a kezdeményezők tegnapi sajtótájékoztatójukon. A javaslat lényege, hogy egy adott közösséget ért sértő megnyilvánulás esetén a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult lenne fellépni. Ez jelenleg nincs így, a mostani bírósági gyakorlat nem teszi lehetővé a polgári jogi fellépést. A büntetőjogi szankciókra pedig az Alkotmánybíróság mondott többször nemet a rendszerváltás óta.
Nem zsidó ügyről van szó, hanem olyan társadalmi jelenségről, amelynél jogi szabályozásra van szükség – emelte ki Lomnici Zoltán főbíró, hozzátéve, hogy a módosítás valamennyi egyházra és például a romákra is vonatkozna. Az LB elnöke úgy fogalmazott: a közélet tisztasága szempontjából fontos, hogy a szavak súlya és jelentősége megerősödjön. A szélsőséges, alkotmányellenes nézetekkel szemben a társadalmi összefogás a legfontosabb, de ez nem mindig elég, ezért kell szerepet kapjon a jogi szabályozás – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az igazságügyi tárca már kidolgozott egy előkészítő anyagot a polgári jogi szankciók lehetőségével kapcsolatban, és a mostani javaslatnál ezt is figyelembe vették. Sőt megkezdődött az új Ptk. kodifikációja is, ám elfogadásig akár évek is eltelhetnek. Lomnici utalt arra is, már több mint egy éve különböző szervezetek – köztük a Mazsihisz – javaslatára értelmezést kért az Ab-től a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés kérdésében, de az állásfoglalás mindeddig nem született meg.
A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Így külön beadványt is eljuttatnak az alkotmányügyi bizottsághoz, amelyben azt szeretnék elérni, hogy büntetőügyekben a sértett mellett a bejegyzett egyház országos szerve is jogosult legyen magánindítvány benyújtására. Feldmájer Péter elnök példaként említette, jelenleg egy zsidó temetőben történt sírgyalázás esetén csak a hozzátartozók tehetnek jogi lépést, a Mazsihisz nem. Vagy például az Ausztráliában háborús bűnök miatt kiadatási eljárás alá vont Charles Zentai ügyében is érdekelt lenne eljárni a Mazsihisz Magyarországon. A szervezet egyébként a büntetőjogi fellépésben elfogadhatónak tartaná azt a javaslatot is, amelyet nemrég szocialista képviselők fogalmaztak meg.
Markotay Csaba
Keretes cikkek
Elképzelések a szankciókra
Az MSZP hat képviselője április 16-án, a holokauszt emléknapján terjesztett javaslatot a parlament elé, mellyel azt szeretnék elérni, a büntető törvénykönyv szankcionálja a gyűlöletbeszédet. Az indítvány egyik szerzője Bárándy Gergely, aki szerint ez a kísérlet kiállja az alkotmányosság próbáját. Optimizmusa azon alapul, hogy a javaslat az eddigi próbálkozásoktól eltérően nem a közrend, hanem a személy elleni bűncselekmények körében büntetné a gyűlöletbeszédet. Az SZDSZ-ben azonban másképp látják. Mint Gusztos Péter ügyvivő utalt rá, az Ab legutóbbi döntése szinte a törvényhozók szájába rágta, hogy a Btk. nem alkalmas a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre. A Fidesz az egész problémát úgy oldaná meg, hogy az alkotmányban rögzítené: a véleménynyilvánítás nem sérthet emberi jogot – közölte Répássy Róbert.
Következetes a gyakorlat
Május közepén hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság azt a polgári perben hozott jogerős ítéletet, amely felmentette Metes Györgyöt a személyiségijog-sértés vádja alól. Az Ébresztő című folyóirat felelős szerkesztőjeként Metes volt az, aki közzétette az egykori MIÉP-es képviselő, ifjabb Hegedűs Lóránt írását, amelyben a többi között „a galíciai jöttmentek hada” szavakat használta, és arról írt, hogy „rekeszd ki őket! Mert ha nem teszed, ők teszik meg veled!” A Legfelsőbb Bírósághoz Ádám György ügyvéd, egyetemi tanár, holokauszt-túlélő fordult, és az ítélet felülvizsgálatát kérte. Azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: Metes György megsértette a személyhez fűződő jogát a zsidóság kirekesztésére felszólító írás közzétételével. (Ádám György korábban ifjabb Hegedűs ellen is indított polgári pert, de abban is hasonló döntés született.) A bíróság viszont továbbra is úgy látta, a jogvédelem csak arra a személyre korlátozódik, akinek a személyiségi jogát megsértették, vagyis csak a gyűlöletbeszéd konkrét, felismerhető sértettje nyújthat be keresetet.
