Hosszas csatározások után a washingtoni kongresszus mindkét háza megszavazta a több mint százmilliárd dolláros költségvetést az iraki háború folytatására. Azaz végül a Fehér Ház álláspontja győzedelmeskedett: a törvény nem tartalmaz kötelező kivonulási menetrendet.
A kongresszus mindkét házában többségben lévő demokraták engedni kényszerültek, mivel nem engedhették, hogy azzal vádolják őket: cserbenhagyják az Irakban harcoló csapatokat. Az alkufolyamatban végül más területen csikartak ki engedményt Bush elnöktől: elfogadtatták a minimálbér 2,10 dolláros emelését.
A finanszírozási törvény ellen szavazott három szenátor a négy közül, akik a demokrata elnökjelöltségért küzdenek: Hillary Clinton, Barack Obama és Christopher Dodd. Ők nem értettek egyet azzal, hogy a törvényből kivegyék a csapatkivonási dátumokat. A szintén induló Joe Biden nehéz szívvel, de igen voksot adott le. Igennel szavazott a republikánus elnökjelöltségre pályázó John McCain is. A nem szavazatok elégedettséggel tölthetik el az iraki háborút ellenző demokrata szavazóbázist, ám Clintont és Obamát keményen támadják majd a republikánusok, hogy „cserben akarták hagyni” a fronton harcoló katonákat.
George W. Bush a képviselőházi szavazás előtt elismerte, hogy az iraki háború népszerűtlen, ám figyelmeztetett: „véres nyár, nagyon nehéz időszak” várható Irakban, súlyos amerikai és iraki veszteségekre lehet számítani, s ezért katasztrofális következményei lennének, ha az Egyesült Államok idő előtt kivonulna.
Bush elnök első ízben mutat hajlandóságot az iraki csapatkivonásra; kijelentette, ha a jelenlegi csapaterősítési taktika javítani fog Bagdad biztonságán, akkor megfontolja a csapatok fokozatos hazarendelését – írta a Los Angeles Times pénteken.
Muktada asz-Szadr radikális síita vallási elöljáró vezette a pénteki imádságot a kúfai mecsetben. Hónapok óta ez volt Szadr első nyilvános megjelenése. A mintegy hatezer hívő előtt elmondott harcias hangvételű hitszónoklatában nemet mondott az „ördögre”, vagyis Amerikára, a megszállásra és Izraelre.
Szadr négy hónappal ezelőtt, a bagdadi amerikai-iraki biztonsági terv keretében beindított offenzíva idején menekült Iránba, de az amerikai hadsereg szerint pénteken visszatért a Kúfa melletti Nedzsefben lévő házába. A Mahdi hadserege 2004 óta harcolt az amerikaiak ellen.
Irán bagdadi nagykövete lesz annak az iráni delegációnak a vezetője, amely az iszlám államot képviseli az iraki fővárosban hétfőn kezdődő iráni-amerikai tárgyalásokon – jelentette be pénteken az iráni külügyi szóvivő.
Népszava-összeállítás
