Wildmann János teológus a pünkösd történelmi eredetéről és jelentéséről
Népszabadság * Czene Gábor * 2007. május 25.
Pünkösdölnek a sóstói múzeumfaluban: énekük kezdősora alapján ‘mavagyonozásnak’ nevezik hagyományőrző játékukat a nyírségiekKép: Páll István A pünkösd a sokszínűséget és a tarkaságot jelképezi. A XIX. század végén alakult keresztény megújulási mozgalmak ezt állították szembe a hagyományos, megkövesedett egyházi intézményekkel – mondja Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című folyóirat főszerkesztője.
Wildmann János: A pünkösd …az aratás, majd a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepe volt.
– A pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Elsőként talán tisztáznunk kellene, mi is az, hogy Szentlélek?
– A keresztény kinyilatkoztatásban Isten mint három személy szeretetközössége jelenik meg. Ez a három személy az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Bár egy az Isten, az üdvösséget érintő bizonyos eseményekben hol az egyik, hol a másik isteni személy kerül előtérbe. Így a teremtésnél inkább az Atya, a megváltásnál a Fiú, az egyház születésénél a Szentlélek szerepét hangsúlyozzuk. Az Újszövetség szerint Jézus mennybemenetele után az apostolok összegyűltek Jeruzsálemben. Az égből hatalmas zúgás támadt, lángnyelvek csaptak ki, az apostolok elteltek a Szentlélekkel és különféle ismeretlen nyelveken kezdtek beszélni. A Jeruzsálemben tartózkodó idegenek részegeknek nézték őket, aztán döbbenten tapasztalták, hogy mindannyian értik, amit az apostolok mondanak. Mintha az anyanyelvükön szólnának hozzájuk. Vagyis pünkösdkor Isten Szentlélekként nyilatkozott meg és bőségesen kiárasztotta kegyelmét: nevezhetjük ezt karizmának is. A Szentlélek az, aki a maga adományaival az egyházat élteti.
– Szó szerint veszi, amit a Biblia leír?
– A Szentírás kutatói és magyarázói nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megpróbálják kideríteni, mi az, ami a valóságban is megtörtént, és mi az, amit a szimbólumok szintjén kell értelmezni. A Szentírás többnyire nem az események objektív leírására törekszik, hanem a hit fényében mutatja be a történéseket. Ugyanez vonatkozik a pünkösdre is. A szakértők azonban általában megegyeznek abban, hogy az apostoloknak és mindazoknak, akik akkor Jeruzsálemben voltak, valami egészen különleges élményben lehetett részük.
– Segítsen megfejteni, mi köze ennek ahhoz, hogy faluhelyen ilyenkor egy évre pünkösdi királyt választanak?
– Erről inkább egy néprajzost kellene megkérdezni, de az a gyanúm, hogy nem sok. Ez olyan népszokás, aminek nincs különösebb vallási tartalma.
– Annyi viszont biztos, hogy – több más keresztény ünnephez hasonlóan – a pünkösdnek is megvan a zsidó előzménye.
– A pünkösd elnevezés a görög pentékoszté (ötvenedik) szóból ered. A kifejezés a zsidó húsvét szombatját követő ötvenedik napra utal, ami kezdetben az aratás, majd a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepe volt. Közvetlen tartalmi kapcsolat azonban nincs a zsidó és a keresztény pünkösd között.
– A pünkösd az első nagyobb keresztény gyülekezet megalakulásának, végső soron a keresztény egyház születésének is az ünnepe. Mégis, a katolikus naptárban mintha a húsvét vagy a karácsony is nagyobb eseménynek számítana.
– A karácsony főként a bensőséges hangulata miatt fontos. Jézus születésének az ünnepe, és ebből fakadóan elsősorban melegségével, meghittségével emelkedik a többi ünnep fölé. Teológiai szempontból azonban jelentősebb nagypéntek és húsvét, hisz a megváltás műve ekkor következik be. A pünkösdnek előfeltétele a húsvét, de még jobb, ha úgy mondom: a húsvét nélkül egész egyszerűen értelmezhetetlen a pünkösd.
– Más felekezetek, például a protestáns egyházak számára is ugyanazt jelenti a pünkösd, amit a katolikusoknak?
– A katolikusok és a protestánsok között ebben a tekintetben nincs nagy különbség. Inkább azokat a karizmatikus mozgalmakat kell megemlíteni, amelyek a XIX. század vége felé alakultak ki Amerikában, majd a XX. század elejétől Európában is elterjedtek. A nagy egyházak merevségét próbálták ellensúlyozni, és a pünkösd által jelképezett sokszínűséget, tarkaságot állították szembe a megkövesedett intézményi struktúrával. Ezekből váltak ki később a pünkösdi közösségek. Hasonló mozgalmak egyébként többször is létrejöttek a történelem során, igaz, ezek nagy része végül megmaradt a hagyományos egyházi kereteken belül.
