Halász Csilla, korkep@hetivalasz.hu
Tiltakoznak az írószervezetek, mert a 2007-es költségvetés egyetlen fillért sem biztosított működési támogatásra.
Nyílt levelet írtak az írószervezetek Hiller István kulturális miniszternek, mert a 2007-es költségvetés egyetlen fillért sem biztosított működési támogatásra. L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára azt mondta: bízik abban, hogy a minisztérium talál megoldást a szervezetek megsegélyezésére.
Mikor tudták meg, hogy idén nem kap egy fillért sem az írószövetség?
Már tavaly közölték velünk, hogy a művészeti szervezetek ebben az évben nem fognak kapni a működésükre támogatást. Korábban azt is ígérte a minisztérium, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül fogják megoldani a szervezeteink működési támogatását, ez azonban szövetségünk esetében eleve lehetetlen az NCA-nál rögzített 7 milliós maximális támogatási mérték miatt. Ráadásul a múlt héten derült ki, hogy az irodalmi szervezetek 2006-os kiegészítő támogatásra benyújtott NCA-pályázata is sikertelen volt.
Miért épp most írtak nyílt levelet a kulturális miniszternek?
Most jött el az a pillanat, amikor a közös érdekek végre ismét egységbe tudják kovácsolni az írószervezeteket. Csak úgy volt értelme a nyílt levélnek, ha közösen írjuk alá.
Éveken át nem ült tárgyalóasztalhoz az írószövetség és a Szépírók Társasága. A pénzhiány hozta össze ismét az írókat?
A pénzhiány és a kulturális életben tapasztalható fejetlenség, ami egyikőnknek sem tetszik. Aggódunk a könyvalapítvány sorsáért, a folyóiratok támogatásáért, a közkönyvtári hálózatért. A magyar közkönyvtárakban a hazai kortárs szépirodalomhoz alig lehet hozzáférni. Ezek a problémák esztétikai és politikai beállítódásunktól függetlenül mindannyiunk számára fontosak.
Ki kezdeményezte az összefogást?
Lassan egy éve működik a civilszervezetek között egy egyeztető fórum, ezen belül létrehoztunk egy irodalmi szekciót. A Magyar Írószövetség ezzel párhuzamosan már kezdeményezett együttműködést a többi írószervezettel. Most először sikerült a sérelmeket félretéve egységbe kovácsolni a szervezeteket. Ez mindannyiunk közös érdeme.
Ezek szerint a 2004-es Döbrentei-ügy óta fennálló politikai szembenállás az írószervezetek között feloldódott?
Döbrentei Kornél, az írószövetség tagja akkor magánemberként tett olyan kijelentést a Tilos Rádió előtt, amit többen antiszemitának minősítettek, emiatt közel százötvenen távoztak az anyaszervezetből, illetve csatlakoztak az 1987 óta működő Szépírók Társaságához. Noha az írószövetségre évek óta próbálják rábizonyítani, hogy pártpolitikai befolyás alatt áll, ez nem igaz. A szakmai együttműködést pedig nem befolyásolhatja a szervezeti vezetők személyes világnézete.
Azért a Magyar Írószövetséget mégiscsak a konzervatív, a Szépírók Társaságát a baloldali és liberális politikai erőkhöz közel álló szervezetként tartják nyilván.
Valóban sokan így próbálják beállítani, ám ez nem felel meg a valóságnak. Az írószövetségnek 980 tagja van, legalább a kétharmaduk politikai meggyőződéséről fogalmam sincs. Emellett vannak olyanok, akik mindkét társaságnak tagjai. Ugyan tavaly is kilépett néhány baloldali értelmiségi, amikor októberben Magyarország vezetőinek morális megítéléséről, majd a rendőri akciókról adtunk ki nyilatkozatot, most is azt mondom: ezek nem pártpolitikai megnyilvánulások voltak.
A nyílt levélre kaptak már választ?
Eddig csupán a sajtón keresztül kaptunk válaszokat, hogy pénzek átcsoportosításával próbálnak segíteni rajtunk.
A minisztérium azt is üzente, hogy nem szűnt meg a kultúra támogatása.
A magyar irodalom helyzete más, mert nincs olyan intézményrendszere, mint például a képzőművészeknek az állami vagy önkormányzati pénzből fenntartott galériák, a Műcsarnok, vagy a színészeknek a színházak. Az irodalmi élet támogatására nagyon keveset fordít az állam. Az írószervezetek, a hazai és a határon túli folyóiratok, a szépirodalmi könyvek támogatása nem tesz ki évi félmilliárd forintot sem, s ennek is egy jelentős része a Nemzeti Kulturális Alaptól származik, amely nem az adóból, hanem a kulturális járulékból gazdálkodik. Egyetlen nagyobb színház több száz millió forintot kap, nem is beszélve a játékfilmekre kiosztott milliárdokról.
Az írószövetség mennyi pénzzel lenne elégedett?
Azt gondolom, nem mondok sokat, ha azt az évi 20 millió forintot kérjük, amit korábban kaptunk – bár ez az összeg már tavaly hatmillióra zsugorodott. Ennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő színvonalon működtessük az írószövetséget, valamint a pénzhiány miatt hónapok óta zárva tartó, egyedülálló gyűjtőkörrel rendelkező könyvtárunkat. Vannak kisebb szervezetek, akiknek viszont többet kéne kapniuk, mint korábban.
Bízik abban, hogy az összefogás az írók között eredményes lesz?
Bízom benne, hogy a mi összefogásunk példaértékű lehet az egész ország számára. Ha mi félre tudtuk tenni a sérelmeket, és meg tudtuk találni a közös célokat, akkor az országnak, a politikai pártoknak is változtatniuk kell a jelenlegi háborús viszonyokon.
L. Simon László költő 1972-ben született Székesfehérváron. 1996-ban szerzett diplomát az ELTE magyar-történelem szakán. 1998 és 2004 között a Fiatal Írók Szövetségének elnöke. 2004-től az Írószövetség főtitkára. 2005-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. A Magyar Műhely, a Kortárs, a Kommentár című folyóiratok szerkesztője, a Szépirodalmi Figyelő főmunkatársa. 2007-ben József Attila-díjat kapott. Négy gyermek édesapja.
