NOL * Vincze Attila Tamás * 2007. május 18.
„Nehéz helyzetekben olykor átsegíthet egy-egy illúzió – érzés vagy hit -, de utána ki kell fizetned az árát – súlyos csalódásokban. Mindig próbáld kiszámolni, hogy megéri-e.” – Moldova György
P. G. Maxwell-Stuart: Pápák krónikája
A pápaság története a pápák uralkodása szerint
A pápaság a nyugati világ legrégebbi intézménye. A pápák közel kétezer éven át nemcsak az egyik világvallást irányították, hanem Európa történetében is szerepet, gyakran főszerepet játszottak. A Pápák krónikája Szent Pétertől XVI. Benedekig, mind a 266 pápa életéről és
tetteiről beszámol. Szent Péter trónján sokféle ember ült: mártírok és szerzetesek, arisztokraták és közrendűek, ferencesek és domonkosok, remeték, sőt olykor felszenteletlen világiak is. Nagy Szent Leó a hun vezérrel, Attilával került összeütközésbe, VII. Piusnak el kellett viselnie azt a megaláztatást, hogy Bonaparte Napóleon bebörtönözte, ám később nagylelkűen közbenjárt a raboskodó császár érdekében.
A Vatikán uralkodóinak történetén kettősség vonul végig: a szent hivatallal járó hatalom és felelősség és a szent hivatalt betöltő halandó személyek gyengéinek kettőssége. X. Leó pápának, a reneszánsz művészet egyik legfőbb pártolójának tulajdonítják a mondást: „Isten nekünk adta a pápaságot, élvezzük hát!” Ennek ellenére óriási népszerűségnek örvendett engedékenysége és közvetlen modora miatt. A Pápák krónikája átfogó történelmi képet nyújt olvasóinak: alaposan mutatja be a pápaság sajátos pályafutását, azt, hogy miként alakult öntudatos spirituális hivatalból politikai hatalommá, majd pedig a millennium vége felé hogyan talált vissza saját szellemi gyökereihez.
Időrendi táblázataival, adataival, idézeteivel és gyönyörű illusztrációival a Pápák krónikája nemcsak az iskolák és könyvtárak számára nélkülözhetetlen kézikönyv, de élvezetes otthoni olvasmány is, amely a tudás gazdag tárházát kínálja a világ egyik legösszetettebb intézményéről, a pápaságról.
Móra Kiadó; 248 oldal, 317 illusztrációval, 5900 Ft.
Szomory Dezső: Horeb tanár úr
A Horeb tanár úr Szomory Dezső utolsó nagyobb, prózai munkája. Egy kisregényből és egy novella fűzérből áll. A tehetségtelenségét a zsidóságból való kitéréssel kompenzáló kolléga feleségcsábító igyekezetéről szóló kisregényt és az elbeszéléseket a főhős személye kapcsolja össze, ez a Goldziher Ignácból, Vámbéry Árminból, Ernst Renan modelljeiből, (akiket az író személyesen is ismert, tisztelt,) és persze az író képzeletéből összegyúrt figura. Horeb tanár úr orientalista, ezen kívül Dél-Arábia kétezer év előtti viszonyainak, Salamon király és Sába királynője szerelmének elszánt kutatója. (Szomorynak van egy csak posztumusz megjelent drámája Sába királynőjéről, amint ezt a kötetünkben közölt, naplószerű jegyzete is mutatja: ő maga igen elmélyült e történetben.)
A nevében is a zsidó egyetemességet megtestesítő Horeb professzor (Horeb hegyén vette át Mózes a törvénytáblákat), aki zsidósága miatt nem kap katedrát az egyetemen, – az író szócsöve; kései bölcsessége, filozófiája, s persze roppant műveltsége, helyzete érzékeltetésére.
A könyv először és utoljára 1937-ben jelent meg. Szomory lírájának szecessziós jellege ebben a műben azonosul témájában és a maga érzékiségében is a stílus ihletőjével: az orientalizmussal.
Mily félelmetesen sokat tud az írás titkáról is. Ezek a vallomásai a legmegrázóbbak. Őszinte, mert az író bevallja, hogy világszemlélete művészetközponti. Engem az is megindít, hogy lépten-nyomon tömjénezi, bálványozza önmagát. Pontosan egy véleményen vagyok vele. Ha többet mondana, azt is aláírnám. – Kosztolányi Dezsô, 1927
A kifejezés tehetségének ez a pazarló gazdagsága lenyűgözi az olvasót. Minden pillanatban készen állok a meglepetésekre, a csodálat felkiáltásával üdvözlök képeket, jelzőket, egész képtömegeket, melyek oly bőségesen pazarlón, egymást lökdösve tolakodnak, mintha szerzőjük félne, hogy a végtelen választékot fel sem tudja sorolni mind, s aggódik, hogy valamit kifelejt. – Márai Sándor, 1929
„Nincs mindenki a világon, aki megszületik” – mondja Horeb tanár úr című csodálatos regényében Szomory Dezső. – Kertész Imre, 2006
Múlt és Jövő; 315 oldal, 2700 Ft
Almár Iván – Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr
Ötven évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már ma is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel:
Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra, hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal fejlettebb, idegen civilizációval?
Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe kell néznie.
Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke.
Dr. Galántai Zoltán jövőkutató, a könyv írása idején BME Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára
Typotex Kiadó; 350 oldal, 3500 Ft.
Heller Ágnes: Sámson
Eros és Thanatosz a Bírák könyvében
Heller Ágnes érdeklődése a Biblia felé fordult. Előző könyvében (Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései) a Teremtés könyvével, azaz a lét kezdete nagy kérdéseivel foglalkozott. Áttekintette a filozófiatörténet legreprezentatívabb szerzőinek olvasatait, s összegzésként a sajátjával is megismerkedhettünk.
Sámson könyvében a különös drámai figura és szerelmi történet köti le a figyelmét. S noha Heller Ágnes megközelítése a filozófusé, ezúttal a művészi feldolgozások (interpretációk) elemzésén keresztül bontja ki a hős bonyolult jellemének s kapcsolatrendszerének oly sokszínű „olvasatait”. S miközben végighalad az egyes művészeti ágak Sámson-reprezentációján, sokat tanulhatunk magukról a műfajok mibenlétéről is. A képzőművészetben Rembrandt festményeit emeli ki, az irodalmi interpretációkban Milton drámáját, a zenében pedig Händel oratóriumáé a kiemelkedő szerep.
Múlt és Jövő Kiadó; 210 oldal, 2600 Ft.
Pierre Franck: Kívánjunk sikeresen! – Az álmok valóra váltásának 7 szabálya
Ki ne szeretné saját maga alakítani az életét vagy időben megkapni azt, amire éppen szüksége van – társat, autót, lakást? Pierre Franckh hét gyakorlati szabály segítségével mutatja meg, hogy ez nem csupán vágyálom – mindenki kifejlesztheti magában az élet kínálta ajándékok elfogadásának képességét.
Megtanít többek között arra,
– hogyan fogalmazzuk meg a kívánságainkat,
– hogyan torpedózzák meg a negatív elvárások a tudatos kívánságokat,
– hogyan kerülhetők el az ilyen és ehhez hasonló csapdák.
Az olvasó lépésről lépésre begyakorolhatja, hogyan kívánhat sikeresen. Minden beteljesült kívánsággal nőni fog saját képességeibe és a lehetőségeibe vetett hite. Pierre Franckh könyve számos személyes példával fűszerezve mutatja meg életünk megváltoztatásának módját – sikeres kívánságainkkal ugyanis valamennyiünk számára elérhetővé válik a boldog és kiegyensúlyozott élet.
Bioenergetic Kiadó
Nele Moost – Annett Rudolph: Ide vele! – avagy tíz csel, amellyel Zokni, a kis holló akármit megszerez
Zokni, a kis holló szereti ellopni, ami a csőre elé kerül. Hiába a barátai elővigyázatossága, nem sikerül elrejteniük a kincseiket előle. Mindegy, hogy játékmackóról, görkorcsolyáról vagy zenélő mackóról van szó – Zokninak mindig újabb trükkök jutnak eszébe, hogy a kiszemelt játékokat elcsenje.
Manó Könyvek; 1890 Ft.
Podmaniczky Szilárd: Lássuk a medvét!
Milyen is egy medve? Álmodozó, furfangos, néha okoskodó, máskor vicces, időnként feledékeny. Egyszóval olyan, mint mi, emberek, és ezért különösen szeretni való.
Medve kicsit túlsúlyos, talán picit lusta is, és három üveg mézborral le lehet kenyerezni. Néggyel meg még inkább. Alapvetően költői alkat, verset ugyan nem nagyon ír, viszont annál többet álmodozik. A barátai mindig számíthatnak rá: ha kell, megkeresi a katicabogár ellopott pöttyeit, megvédi az erdő fáit a favágóktól, vagy akár modellt ül, hogy a gyerekek le tudják rajzolni.
Ha találkozni akarsz Medvével, az erdőben keresd. Szép időben a barlangja előtt napozik, máskor a málnásban kószál, vagy a nagy medvegomba után kutat. Néha napraforgónak álcázza magát, így próbálja ellesni a méhektől, hogyan készül a méz. A legegyszerűbben persze akkor találkozhatsz Medvével, ha felütöd ezt a könyvet.
Illusztrálta: Sajdik Ferenc
Móra Kiadó; 96 oldal, 1690 Ft.
