Forrás: MNO

Levelező tag lett Erdő Péter bíboros · Nobel-díjasokat is soraiba választott az Akadémia

2007. május 8. (4. oldal)

Munkatársunktól

Új tagokat választott hétfőn, zárt ülésen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése Budapesten. Az Akadémia tájékoztatása szerint a 28 új levelező tag között van Erdő Péter bíboros, egyház- és kánonjogász, Csaba László közgazdász, Lamm Vanda jogász és Nusser Zoltán agykutató, az MTA legfiatalabb, 39 esztendős tudósa. Az elnökség javaslatára 41 eddigi levelező tagot a MTA rendes tagjává választottak. Az Akadémia rendes tagja lett többek között Falus András immunológus, Kádár Béla közgazdász, az Antall-kormány minisztere, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem volt rektora, Tulassay Tivadar, az intézmény jelenlegi vezetője és Vajda Mihály filozófus. Külső tagnak 23 tudóst szavazott meg az MTA közgyűlése. Az Akadémia 31 külföldi tudóst az MTA tiszteleti tagjává választott, köztük hét Nobel-díjast. Köztük van Alekszej Abrikoszov orosz származású, amerikai tudós (fizikai Nobel-díj, 2003), a svájci Werner Arbert (orvosi Nobel-díj, 1978), az izraeli Avram Hershko (kémiai Nobel-díj, 2004), Daniel Kahneman amerikai közgazdász (Nobel-díj, 2002), a tajvani születésű Yuan-Tseh Lee (kémiai Nobel-díj, 1986), a német Bert Sakmann (kémiai Nobel-díj, 1991) és a svéd Wiesel Torsten (orvosi Nobel-díj, 1981).

Az MTA elnökségének határozata szerint az Akadémia tagjainak létszáma nem lehet több 365-nél, az alapszabály értelmében pedig a 70 évesnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a kétszázat. Az Akadémia tagjainak száma a 28 új akadémikus megválasztásával elérte volna a maximális 365-öt. Mivel Bócsa Iván akadémikus a múlt pénteken elhunyt, az MTA tagjainak száma jelenleg 364. Szavazati joggal az Akadémia rendes és levelező tagjai rendelkeznek. Levelező taggá az választható, aki magyar állampolgár, az MTA doktora, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik, és tudományát elismerten és különösen alkotó módon műveli. Rendes tag az a levelező tag lehet, aki megválasztása óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát magas színvonalon műveli, és kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. Tiszteleti tag az a külföldön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

A 125 éve született Kodály Zoltánról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökéről is megemlékezett Vizi E. Szilveszter a testület tegnap kezdődött 177. közgyűlésén. Az MTA elnöke idézte a zeneszerző gondolatát a művészeti kultúra süllyedésének veszélyéről, megjegyezve: “ezt a gondolatot nekem is ki kell mondanom”. Az akadémikus kitért arra, hogy Kodály Zoltánt, aki 1946 és 1949 között töltötte be az MTA elnöki posztját, az akkori hatalom az “átalakítás” során eltávolította az intézmény éléről, sok kollégáját pedig kizárta. Vizi E. Szilveszter az Akadémia jelenkori feladatai között említette a nemzetközi és magyarországi gazdasági-társadalmi folyamatokra reagáló lépések, intézményi átalakítások ösztönzését, a magyar tudománypolitika formálását.

Emlékeztetett arra, hogy az emberek az Akadémiát tartják a leghitelesebb társadalmi intézménynek, és hozzátette: “sikerült kialakítani a nemzet tanácsadója szerepfelfogást az MTA-n belül és a szélesebb társadalomban”.

Hangsúlyozta, hogy az intézmény politikától független magatartást és szigorú tárgyszerűséget követel a tudományok művelőitől.

A kétnaposra tervezett közgyűlésen 28 új levelező tagot, közöttük hét nőt választhatnak meg, és az Akadémia “fiatalodásának” nevezte, hogy a jelöltek átlagéletkora 57 év. Vizi E. Szilveszter szólt arról, hogy levelező tagnak jelölték Erdő Péter bíborost, nemzetközi hírű egyház- és kánonjogászt. A közgyűlésen 41 levelező tagot rendes tagnak, 23 szakembert külső tagnak és 31 jelöltet, köztük hat Nobel-díjas tudóst tiszteleti tagnak választhatnak – mondta az MTA elnöke.

Vizi E. Szilveszter adta át az idei akadémiai kitüntetéseket. Az MTA elnöksége a 2007. évi Akadémiai Aranyérmet Keszthelyi Lajosnak, az MTA rendes tagjának adományozta. A Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének Széchenyi-díjas professzora a kísérleti fizika és biofizika területén nemzetközi mércével is kiemelkedő eredményeiért részesült az elismerésben. Az indoklás szerint Keszthelyi Lajosnak úttörő szerepe volt a modern magfizikai módszerek hazai elterjesztésében és széles körű alkalmazásában. A magyarországi biofizika fejlődésében mérföldkövet jelentő eredményeket ért el a biológiai aszimmetria eredetének és a biológiai energiaátalakítás mechanizmusának felderítésében.

Comments are closed.