Helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság azt a polgári perben hozott jogerős ítéletet, amely felmentette Metes Györgyöt a személyiségi jogsértés vádja alól. Az Ébresztő című folyóirat felelős szerkesztőjeként Metes György volt az, aki közzétette az egykori MIÉP-es képviselő, ifjabb Hegedűs Lóránt írását, amelyben a többi között „a galíciai jöttmentek hada” szavakat használta, és arról írt, hogy „rekeszd ki őket! Mert ha nem teszed, ők teszik meg veled!”.
A Legfelsőbb Bírósághoz Ádám György ügyvéd, egyetemi tanár, holokauszttúlélő fordult, és az ítélet felülvizsgálatát kérte. Ádám György korábban ifjabb Hegedűs ellen is indított polgári pert, de abban is hasonló döntés született. (Hegedűst első fokon felfüggesztett börtönre ítélték, ám később jogerősen felmentették a közösség elleni izgatás vádjával indult büntetőperben.) Ezúttal az ügyvéd azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: Metes György megsértette a személyhez fűződő jogot a zsidóság kirekesztésére felszólító írás közzétételével. Szerinte a polgári törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a közösséget ért sérelem esetén a közösség tagja is perelhessen. Úgy vélte: nem a jogszabály, hanem a bírósági gyakorlat törvénysértő ebben az esetben, és ilyen alapon senki nem léphetne fel a kirekesztésre uszító kiadványokkal szemben. Egy adott személyre akkor is sértő lehet a kijelentés, ha a közösséget sértik meg – fogalmazott Ádám György. A bíróság viszont továbbra is úgy látta, a jogvédelem csak arra a személyre korlátozódik, akinek a személyiségi jogát megsértették, és egy csoport tagjaként nem lehet közvetett érintettségről beszélni. Vagyis csak a gyűlöletbeszéd konkrét, felismerhető sértettje nyújthat be keresetet.
A bírói gyakorlatot az utóbbi években sokan és sokféle fórumon bírálták. Ezekután tavaly Lomnici Zoltán, az LB elnöke az Alkotmánybíróságtól kért jogértelmezést a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés lehetőségeiről. Ádám György azonban akkor úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs ilyen jogértelmezési hatásköre, és a bíróság csak a döntés felelősségét akarja áthárítani. A gyűlöletbeszéd kérdésében emellett többször próbálták megteremteni a büntetőjogi fellépés lehetőségeit – jelenleg is van a parlament előtt szocialista képviselők ilyen tartalmú javaslata -, de ezeknek eddig az Alkotmánybíróság szabott gátat.
Népszava-információ
Keretes cikkek
Csere a tanácsban
A tegnapi perben eredetileg a Magyar Bírói Egyesület elnöke is helyet kapott volna a bírói tanácsban, ám Uttó György korábban a Magyar Hírlapban éles vitába keveredett Ádám Györggyel. Ezért most Baranyai János volt a tanácsvezető bíró.
