Amerika és Európa diplomatái távolmaradtak a Jeruzsálem egyesítése negyvenedik évfordulóján rendezett ünnepségről, az izraeli kormány azonban erősíteni kívánja a főváros politikai és gazdasági szerepét.
Jeruzsálem nap: nem felhőtlen az öröm
Peszach, az Elkerülés ünnepe és Savuot, a Pünkösd ünnepe között eltelő ötven nap mindegyikét számon tartja a zsidó liturgia. A számlálás ötven napja – fél-gyásznap. Ortodox zsidók nem tartanak esküvőt, sőt, még hajat sem vágatnak. A harmincharmadik nap kivétel: örömünnep ez, mert a hagyomány szerint Akiba rabbi tanítványai között kitört járvány ezen a napon szünetelt. „Lág báómer” napján örömtüzeket gyújtanak Izraelben a mai napig. Az újkori történelem azonban három jeles napot iktatott be a Hetek ötven napja közé. Az első a Holokauszt emléknapja, a második Izrael Állam függetlenségi napja, míg a harmadik, amely az első két jeles nappal szoros okozati összefüggésben van – Jeruzsálem napja.
Az Óváros, benne a Templomhegy visszafoglalása a Jordán Légiótól az 1967-es Hatnapos háború kétségkívül legfontosabb történése. Barát és ellenség egyetért: az esemény a második világháború utáni történelem kritikus pillanata volt. Akkor, 1967-ben június 10-ét írt a Gergely-naptár, ám, mint minden zsidó évfordulót, Izraelben ezt is a héber naptár szerint ünnepelik. Jeruzsálem napja, Ijjár hó 28 most május 16-ra, szerdára esett.
Az idei kerek évforduló. A negyvenedik. A megemlékezés-sorozatban a legfeltűnőbb a külföldi diplomaták távolmaradása. Az amerikai és európai nagykövetségek különböző nyelveken szinte azonos indokot közöltek: az ünnepségen való hivatalos részvétel a „megszállás” hivatalos elismerése lenne. Pedig a nyugati világban senki sem kétli, hogy 1967 júniusában a környező arab államok megsemmisítő csapást szándékoztak mérni az alig Dunántúlnyi, csupán 19 éve fennálló Izraelre. Hogy az arab túlerő győzelme esetén mi várt volna az akkor hárommilliót számláló izraeli zsidó lakosságra, aziránt semmi kétséget nem hagynak a korabeli arab vezetők magnetofonszalag-őrizte rádiószózatai.
A Jeruzsálem-nap előtti kormányülésen közölték: a honvédelmi és a földművelési kivételével 2015-ig valamennyi minisztériumot Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetik.
Ehud Olmert miniszterelnök indoklása szerint a lépés megerősíti a főváros helyzetét, nagyszámú munkaalkalmat teremt, és jelentős többlet-bevételt hoz a jeruzsálemi önkormányzatnak. A kormány adó-kedvezményekkel is próbál tőkét bevonni Jeruzsálem gazdasági életének felélénkítésére és lelassítani a már ott tevékenykedő vállalatok Tel Avivba költözését. A tervek között szerepel az 1967 előtt Jordániához tartozott Atarot iparnegyed és az ugyanott található repülőtér teljes rekonstrukciója, továbbá a Tel Avivot a Ben-Gurion repülőtéren át Jeruzsálemmel összekötő gyorsvasút megépítése is. A júdeai hegyekben, viadukton, alagutakban vezető síneken valamikor 2009-ben fut be az első szerelvény a „Binjáné háumá” konferencia központ épülete alá.
Jeruzsálem egyesítésének a negyvenedik évfordulóján szó sem lehet önfeledt ünneplésről. A háromnegyed-milliós lakosságnak immár több, mint kétharmada palesztin arab, akinek a számára a zsidó kétharmad ünnepe – gyásznap. Akkor is, ha a zsidó állam a parlamenti szavazás kivételével minden állampolgári jogot megad neki.
Halmosi László – Tel Aviv
