Valóban a sivatagban temették el
Népszabadság * Juhari Zsuzsanna * 2007. május 12.
Netzer az egyik szarkofágdarabbalKép: Héber Egyetem, Jeruzsálem Izraeli régészek a júdeai sivatagban megtalálták Heródes király sírját. Ehud Netzer, a Héber Egyetem munkatársa elmondta, hogy az úgynevezett Heródiumban, Heródes egyik kedvelt palotaközpontjában egy rendkívüli kőkoporsó darabjait ásták ki. Noha sem emberi csontokat, sem feliratokat nem találtak, a szarkofág elhelyezése és díszítése arra utal, hogy Nagy Heródest temették el benne. „Ehhez hasonló szarkofág még sehol nem került elő. Az eddig előkerült részeibe csodálatos, finoman kidolgozott virágmotívumokat faragtak. Egészen különleges darab” – nyilatkozta Netzer professzor.
Heródes Júdea kormányzója volt Kr. e. 37-től Kr. e. 4-ig. A történettudomány nagy építőként, a kultúra támogatójaként tartja számon, de tény az is, hogy zsidó alattvalóival kegyetlenül bánt. Talán ezért is örökítette meg őt a Biblia gyermekek legyilkolóiként, aki elől a gyermek Jézust Egyiptomba kellett menekíteni. Máté evangéliuma szerint a napkeleti bölcsek egy csillagot követve keresték a zsidók újszülött királyát Jeruzsálemben, Heródes palotájában. A király ekkor – hatalmát féltve – megijedt, és legyilkoltatott minden 2 évesnél fiatalabb fiúgyermeket. Józsefet azonban álmában figyelmeztette egy angyal, s ekkor József a gyermek Jézussal Egyiptomba menekült, ahonnan nem is tértek vissza – a Biblia szerint -, csak Heródes halála után.
A szarkofág rekonstrukciója az előkerült darabok alapjánHeródes építtette Jeruzsálem Óvárosa körül a falat, de az úgynevezett Második Templomot is ő emeltette. Nagy építkezéseket folytatott más városokban is. Masszadában hatalmas erődpalotát emeltetett, az úgynevezett Heródiumot. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy ide is temetkezett, ám a hosszú évtizedeken át tartó ásatások mindmostanáig nem hoztak eredményt, noha magáról a temetési szertartásról és a sírról is van írott emlékünk. Az I. században élt történetíró, Josephus Flavius számolt be Heródes király eltemetéséről.
A sírhelyet végül annak a dombnak az oldalában találták meg, amelynek a tetején Heródes palotája, illetve ma már csak romja áll. Habár feliratok még nem kerültek elő, Flavius leírása és a kövek különleges kidolgozása nem hagy kétséget afelől, hogy Heródes szarkofágja és sírhelye került elő – mondta el Yaakov Kalman, a kutatócsoport tagja.
Magát a sírhelyet még az ókorban teljesen elpusztították, nem maradt más belőle, csak a masszív faragott kőalapzat. Az építmény megmaradt részeiben, és a szerteszét dobált, megrongált darabokon csodálatos faragott minták fedezhetők fel. Nyilvánvaló, hogy a sírhely minden részletét különös gonddal, ízléssel és szakértelemmel dolgozták ki. Találtak például olyan finoman megmunkált urnát, amibe halottak hamvait helyezték Heródes korában.
A legszebb díszítések azonban a mintegy 2,5 méter hosszú szarkofág darabjain fedezhetők fel. A koporsó oldalába gyönyörű rozettákat, kőrózsákat faragtak. Csakis uralkodó kaphatott ilyen szarkofágot. A koporsó azonban több száz darabra törve került elő – nyilvánvalóan szándékos rombolás történt. A professzor elmondta, valószínűleg a szarkofágot is akkor törték darabokra, amikor az első zsidó felkelés során, 66-71-ben a palotát és az egész Heródiumot lerombolták. A zsidók gyűlölték Heródest, és amikor fellázadtak a rómaiak ellen, minden általa emelt emléket elpusztítottak. A sírhelyet is ők dúlhatták fel.
A szakértők szerint eddig azért nem fedezték fel a nyughelyet, mert a domb oldala elkerülte a figyelmüket.
Mivel feliratos részek még nem kerültek elő, és teljes bizonysággal csakis azok szolgálhatnának, az ásatások tovább folytatódnak.
