Néhány kutató nemzetközi projekt keretében szeretné bebizonyítani, hogy Budapest vonzó célpont lehet a kulturális turizmus kedvelőinek, ezért irodalmi sétaútvonalakat térképeztek fel a belvárosban.
A S.É.T.A. – a vároSi emlÉkezet Térképei európábAn néven futó program hetvenmillió forintos költségvetését az Európai Unió és a magyar állam dobta össze. A projekt a Román Irodalmi Múzeum által szervezett bukaresti URME-hez (Urban Remembrance and Memory of Europe) csatlakozott. A románok interneten kerestek partnervárosokat, amihez csatlakozott a spanyol Zaragoza, a görög Athén, az olasz Potenza, a francia Arles és Budapest is.
Bíró Ferenc és fia, Bíró Dániel akkor találtak rá a projektre, amikor a Laterna Magica nevű háromezer darabos irodalmi diafilmgyűjteményüknek kerestek valami pályázati lehetőséget. A bukaresti kezdeményezésnek köszönhetően azonban most nagyobb kontextusban próbálkoznak: a magyar irodalomtörténeti emlékhelyeket szeretnék rendszerbe foglalni.
Hét európai város szeretné felélénkíteni a kulturális turizmusát, ezért első lépcsőfokként kutatócsoportokat hoztak létre, ami a következőt jelenti: minden városból valaki elmegy egy másik várost megnézni, az útvonalakat bejárni, aztán a kulturális és irodalomtörténeti emlékeket feltérképezik, és útvonalterveket készítenek belőlük.
Az utazás után mindenki ír egy angol nyelvű beszámolót, aminek a műfaját Széchenyi Ágnes irodalomtörténész a „tanulmány és az élménybeszámoló között” határozta meg, ezeket aztán tanulmánykötetbe rendezik. A könyvben lesz 42 tanulmány (a hét városról írt beszámolók), útvonaltervek és egy városi legendákat tartalmazó rész. A könyvből ezer példányt adnak ki a hét országban összesen.
Két-három óra alatt
A cél egyszerű: két-három óra alatt egy-egy útvonalon minél színesebben bemutatni az adott város, esetünkben Budapest irodalomtörténetének fontos alkotóit, helyszíneit és történeteit. Életrajzi és könyvekben szereplő helyszínek is fel vannak tüntetve a térképen: Ottlik Géza lakása az Attila út 45-ben vagy a Füvészkert a Pál utcai fiúk miatt.
Egy útvonal
Zsinagóga – Határ Győző toronylakása – Írók szövetsége – Németh László otthona – Koestler szülőhelye – Terror Háza – Abbázia kávézó – Vázsonyi János háza – Zeneakadémia – Írók Boltja – Pilinszky otthona
A magyarországi emlékhelyek bemutatásához hat útvonaltervet készítettek Széchenyi Ágnesék, hogy a külföldi vendégkutatók ezek alapján összeállíthassák a számukra legizgalmasabb hat útvonalat, amik végül a tanulmánykötetbe is bekerülnek.
Egyelőre Budapestet, annak is a belvárosát dolgozták fel, így például kimaradt Esterházy Péter, aki Rómaifürdőn lakik, viszont az Írók bóltjánál beszélnek róla, ahogy Orbán Ottó is itt kerül szóba. „Esterházy Pétert mindenki ismeri, de beletörik a bicskájuk a fordításba” – jegyezte meg Széchenyi Ágnes.
Százötven helyszín került be az útvonaltervekbe, az alkotókat a 19. század közepétől válogatták. „Az útvonalból indultunk ki, és ha valaki kimaradt, akkor máshol kerestünk neki helyet. Esterházyról vagy Orbán Ottóról az Írók Boltjánál beszélünk.”
Kattintson a nagyításhoz!
„Szeretnénk továbblépni, mert ennek a kutatásnak gyakorlati haszna is van. Jó lenne térképeket és kézikönyvet gyártani, ezért már több pályázatot is beadtunk” – mondta Bíró Ferenc, a hatalmas diafilmgyűjtemény tulajdonosa.
A romkocsmázás tetszik mindenkinek
A román lánynak a Petőfi Irodalmi Múzeum dzsessz-szobája tetszett a legjobban, a magyar irodalomból Petőfit és Esterházyt ismerte. A lengyel lány Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényét kötelező irodalomként olvasta a középiskolában, az egyetemen Lukács Györggyel ismerkedett meg, neki a zsidó negyed tetszett, valamint „az új és fiatal Budapest underground kultúrája” a virágzó romkocsmáival.
A görög lánynak a romkocsmákon kívül a kiállítások tetszettek nagyon, de ott minden csak magyarul volt kiírva. A vendégkutatókat elvitték a Szabó Ervin Könyvtárba is: „Tetszik, hogy a könyvtárban nem némán olvasnak és tanulnak a diákok, hanem közösségi életet élnek” – mondta egyikük.
Joyce nyomában
Léteznek már hasonló irodalmi túrák: Dublinban például James Joyce Ulyssesének főhősét, Leopold Bloomot kísérhetjük végig, aki a regényben 1904. június 16-án reggel nyolctól sétál tizennyolc órán keresztül.
Most érkezett haza Holovits Adrienn Athénból, ahol tíznapos kulturális túrán vett részt: „A görögök öt útvonalat készítettek, de szerencsére mindig jókor volt az ebéd vagy a pihenés, mert az Akropolisz megmászása megterhelő volt.”
A kutatók persze szeretnék, ha a projektnek gyakorlati haszna is lenne. A szervezők felvették a kapcsolatot könyvkiadókkal, hogy oktatási segédanyagként magyarul is felhasználják a tapasztalatokat, illetve a térképet szeretnék nagyobb mennyiségben gyártani.