A jeruzsálemi Héber Egyetem hétfő este szenzációs bejelentést tett: megtalálták Nagy Heródes király sírját. A Heródes király sírját felfedező régész professzor, Ehud Netzer beszámolt arról, hogy a sír meg lett gyalázva, valószínűleg nem sokkal Heródes halála után.
A legtöbb kutató úgy vélte, hogy Heródest
Heródiumban temették elNetzer professzor riportereknek elmondta, hogy úgy bukkantak a sírra, hogy az általa vezetett kutató csoport először mészkőszarkofág-darabokra lelt, melyet később egyértelműen Heródes szarkofágjának tulajdonítottak. A szarkofágban nem találtak csontokat, de az elhelyezése és díszítése mind arra utal, hogy Heródes királyé volt. „Ez egy nagyon különleges szarkofág. Olyan, amilyennel nem sok helyen lehet találkozni” – nyilatkozta Netzer.
A professzor elmondása szerint a szarkofágot darabokra törték, valószínűleg az i.u. 66-72 zajló nagy zsidó felkelés során, amikor a felkelők így akartak bosszút állni Heródes királyon.
Az egyik legnagyobb Heródes-kutató szakembernek számító professzor 1972 óta vezet ásatásokat Heródiumban, abban a reményben, hogy megtalálják Heródes sírját. A tegnap bejelentett felfedezés megoldja Izrael egyik legnagyobb régészeti rejtélyét.
A legtöbb kutató úgy vélte, hogy Heródest Heródiumban temették el, Josephus Flavius történetíró feljegyzései alapján, de többszöri ásatások alkalmával sem tudtak rábukkanni sírjára. Netzer most az eddigiektől eltérő helyszínen, a domb észak-keleti részén, Heródium felső része és a két palota közötti részen fogott ásatásokba.
A Heródium nevű erődítményt maga Heródes építette Jeruzsálemtől 12 kilométerre délre, később a rómaiak rombolták le i.sz. 71-ben.
A mészkőszarkofág-leletAz edomita származású Heródes apja és nagyapja is a júdaizmusra tért át, 25 éves korában jelölték ki Galilea kormányzására, és a római szenátus tette a „zsidó királyává” i.e. 40 körül. Mintegy 34 évig uralkodott. A Nagy Heródes néven ismertté vált király kibővítette a jeruzsálemi Templom-hegyen álló Második Templomot, felépítette Caesareát, és Maszadát, és még számos más nagyszabású építkezést hajtott végre, melyek közül a legkiemelkedőbb a Heródium erődítmény. „Ezt a helyet nevezte el saját magáról, és ezt a helyet választotta ki temetkezési helyül is” – mondta el Netzer professzor.
Heródes i.e. 4-ben halt meg Jerikóban, hosszan tartó betegség után.
Heródiumban Heródes a Római Birodalom egyik legnagyobb palotakomplexumát építette fel, mely a királyi palotából, adminisztratív központból, és egy mauzóleumból állt. Az építkezést egy mesterséges kúp alakú domb felépítésével kezdte, mely Jeruzsálemből is látható volt, majd erre húzta fel az erődöt, melyet őrtornyokkal vett körül. A domb lábainál még egy palotát épített, az „Alsó Heródiumot”, mely egy kisebb város méreteivel büszkélkedett. A palota több épületből, díszes kertekből, medencékből, istállókból, és raktárépületekből állt. Heródes nem kímélt semmilyen költséget, hogy Heródiumot a környék drágakövévé változtassa, Salamon medencéiből hozatta a vizet, és különleges termőföldet hozatott, hogy kertjei virágozhassanak a sivatag közepén.
