A parlamenti pártok nem támogatják az MSZP holnapra tervezett, a kirekesztés és az antiszemitizmus elleni rendezvényét, de egyetértenek azzal, hogy megkülönböztetés nélküli országra van szükség. Az SZDSZ túldimenzionáltnak tartja a szocialisták elképzelését, az MDF pedig pártrendezvénynek véli a demonstrációt. Az MSZP vezetői legutóbb a május elsejei városligeti majálison voltak nyilvános rendezvényen, előtte – a választási kampány óta – gyakorlatilag nem.
Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, kormányfő is beszédet mond a Békelánc elnevezésű holnapi megmozduláson, melyet a kirekesztés és a fasizmus ellen a Duna pesti alsó rakpartjára szerveznek este hét órára a szocialisták. Egyelőre nem tudni, hogy a miniszterelnök aktuálpolitikát is sző-e a beszédébe, annyi viszont biztosnak látszik, hogy az MSZP nem a saját pártérdekeire akarja felhasználni a rendezvényt.
Korábban megírtuk, az MSZP vezetői gondolkodtak azon, hogy a jobboldal tömegrendezvényeire válaszul egy baloldali utcai demonstrációt szerveznek, ám akkor az ötletet elvetették. Úgy tudjuk, hogy az MSZP budapesti szervezetében fogant meg az antifasiszta demonstráció ötlete, és az országos politikusok csak „utólag álltak bele” a történetbe.
Tegnap a parlamentben Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese napirend előt- ti felszólalásában 1945. május 9-ről úgy beszélt, hogy az a gonosz eszme legyőzéséről szólt. Felidézte, hogy 1955. május 9-én a két ősi ellenség, Franciaország és Németország kibékült egymással, közös ellenőrzés alá vonták egymás szén- és vastermelését. Ez a gesztus tette május 9-ét Burány szerint Európa napjává is. A szocialista politikus szerint a pozitív eszmékről az utcán is hitet kell tenni, ezért szervez az MSZP fáklyás Békeláncot. Arra szólította fel politikustársait, hogy legyen ez az antifasizmus napja is.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter május 9-ről, mint a győzelem napjáról emlékezett meg. Figyelmeztetett arra, hogy a fasizmus nem 1939 szeptemberében, a Lengyelország elleni támadással kezdődött, hanem akkor született meg, amikor a nemzeti szocialista gondolatokat papírra vetették. Mint mondta, „zsidó és cigány honfitársaink elpusztítása sem akkor kezdődött, amikor feltették őket a vagonokra, hanem amikor a szellem azt mondta, ennek van helye, és a tömeg nem mondta, hogy nem”.
A parlamenti pártok nem álltak teljes mellszélességgel a szocialista rendezvény mögé. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője lapunknak azt mondta, hogy pártja nem csatlakozik a Békelánchoz, de nem tiltja meg politikusainak, szimpatizánsainak, hogy a demonstráción részt vegyenek. Eörsi túldimenzionáltnak tartja az MSZP ötletét. Mint fogalmazott, Magyarországon „nincs fasizmus, de vannak szörnyű alakok”.
Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke szerint nemcsak a fasizmus elleni fellépés az, ami motiválta a rendezvényüket, hanem – mint fogalmazott – a közös normáktól való eltérés esetén látják szükségét az ilyen véleménynyilvánításnak. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese azt mondta, nem PR- vagy kommunikációs kérdés a rendezvényen való részvétel, hanem tisztesség kérdése. A szocialista politikus cáfolta, hogy csak baloldali rendezvényről lenne szó, mert azokat is várják, akik a jobboldali pártok hívei, illetve párton kívüliek.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője lapunkkal csak annyit közölt, hogy nem kívánja kommentálni az MSZP rendezvényét. Dávid Ibolya, az MDF elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „jó kezdeményezés lenne, ha nem pártrendezvény lenne.” Dávid szerint az MDF nem támogatja az MSZP-pártrendezvényt, de elítéli a rasszizmust, az antiszemitizmust, és küzd egy megkülönböztetés nélküli, élhetőbb Magyarországért.
Népszava-információ
Keretes cikkek
Változott-e az MSZP hozzáállása az utcai politizáláshoz?
Kiszelly Zoltán politológus szerint a tavaly április 1-jei választási nagygyűlés óta biztosan változott, azóta ugyanis a pártnak nincsenek a korábbihoz hasonló fenntartásai a politika utcára vitelével szemben. Gyurcsány Ferenc pedig pártelnökként meg is teheti, hogy az embereket az utcára szólítsa. A szerdai demonstráció nagy valószínűséggel nem csupán az antifasizmus elleni harcról, hanem a párt híveinek mozgósításáról, felrázásáról is szól – vélte. Kiszelly szerint azonban az ilyen rendezvényeknek csak akkor lehet értelme, ha a beszédekben a politikusok új célokat, feladatokat tűznek ki pártjuk elé. Ha ez nem történik meg, akkor a szimpatizánsok körében csak az összetartozás érzését erősíti, de nem mozgósít igazán. Fekete Sándor politológus a szerdai demonstrációt nem az eddig megszokott indulatokat korbácsoló vagy azok fenntartását célzó gyűlések közé sorolja, hanem – talán Magyarországon először – a békét célzó rendezvényekhez. Egy ilyen békés felvonulás megszervezése a baloldal válaszát is jelentheti a főleg jobboldalra jellemző, többnyire indulatos gyűlésekkel szemben. Fekete nem tartja kizártnak, hogy az MSZP több ilyen demonstrációt is tart majd, és így bebizonyíthatja az embereknek, hogy felvonulásokat lehet békésen is szervezni. A politológus bízik abban, hogy a gyűlésre a nagy többség nem a rendbontás, hanem a meghirdetett célok melletti kiállás kedvéért megy ki. Lesti Árpád politológus úgy látja, az MSZP a tavaly áprilisi választási nagygyűlésén hitt először annyira magában, hogy utcára menjen, mivel akkor érezte először úgy, hogy támogatóival együtt meg tud tölteni nagyobb közterületet is. Most, amikor a párt támogatottsága közel van a történelmi mélyponthoz, még elég támogatója lehet, hogy vállalja az utcai rendezvényeket, a párt által várt több ezer fős részvétel elképzelhető. Lesti szerint van ugyan esély arra, hogy Gyurcsány Ferencet atrocitások érik, azzal azonban csak a párt helyzetét erősítenék a rendbontók, mivel a középen állóknak, a pártatlanoknak mindig a sértett fél szokott szimpatikussá válni.
Emlékezés az antifasiszta győzelemre
Virágokkal és koszorúkkal emlékezik a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) a II. világháború hőseire és áldozataira Európa fasizmus alóli felszabadulásának, illetve az antifasiszta koalíció győzelmének 62. évfordulóján. Tisztelegnek a fasizmus elleni harcban életüket áldozó magyar és nem magyar hősök előtt, megemlékeznek a II. világháború borzalmaiban elpusztult 50 millió emberről, közöttük a közel egymillió magyar áldozatról is. A budapesti Szabadság téren fél tíztől helyezik el a megemlékezés virágait a szovjet hősi emlékműnél. A program 11 órától folytatódik a Gesztenyéskertben az antifasiszta emlékműnél, ahol a koszorúzáson beszédet mond Kósáné Kovács Magda, az Európai Parlament szocialista frakciójának alelnöke.
