Képesek összefogni, bár többnyire nem országos érdekű ügyekben
Hírszerző információ 2007. május 5. 10:08
Bár a Fidesz és az MSZP között továbbra sem konszolidálódik a viszony, az utóbbi egy évben mégis gyakran volt példa a két párt összefogására. Főleg a parlamentben, még akkor is, ha érdemi törvényalkotási kérdésben csak ritkán volt konszenzus. A gesztusok persze többnyire tét nélküliek; a nyilvánosságnak szóló látványos akciók, vagy jogtechnikai húzások.
A napokban döntöttek arról az MSZP és a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselői, hogy a fagykárt szenvedett gazdák megsegítése érdekében együttműködnek és egységesen lépnek fel. Bár a nyilvánosság számára a leglátványosabb a hetenkénti fideszes parlamenti kivonulás és a két párt örökös marakodása, valójában gyakran előfordul, hogy megegyezések születnek, csak kevésbé látványosak.
Igaz, néhány kivételtől eltekintve az együttműködések igazából tét nélküliek. A tavaly őszi zavargások után elfogadott ötpárti politikai nyilatkozat, vagy az, hogy legutóbb a parlamenti holokauszt-emléknapon a Fidesz nem vonult ki Gyurcsány Ferenc megemlékezése után; hogy május
9-ig aláírják a miniszterelnök „Zéró tolerancia” kiáltványát; hogy március 15-ét sok városban együtt ünnepelte a Fidesz és az MSZP, csak a nyilvánosságnak szóló szép gesztus.
Ebbe a kategóriába tartozik az ötpárti kezdeményezésre megfogalmazott, életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlásának meghosszabbításával összefüggő javaslat is.
Kevés az érdemi összefogás
A parlamentben az elmúlt egy évben megszavazott mintegy 120 előterjesztés közül is kéttucatnyi (!) törvényjavaslatot fogadtak el négy-öt párti támogatással. Ezek túlnyomó többsége nemzetközi vonatkozású vagy technikai jellegű, például joghézagot vagy koherenciazavart kiküszöbölő módosítás volt, de azért akadtak érdemi előterjesztések is.
Fidesz-frakció: látványos elfordulás vagy konstruktív ellenzékiség? (Fotó: Járdány Bence)
Az ülésszak elején gyakrabban volt példa érdemi összefogásra. Ilyen volt a kormány megalakításához kapcsolódó, hagyományosnak tekinthető ellenzéki hozzájárulás mellett a képviselők költségtérítésének módosítása, a polgármesterek és önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megváltoztatása.
A Fidesz-KDNP kezdeményezésére fogadta el a T. Ház a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztését és kibővítését. Az elmúlt egy évben ez volt az egyetlen érdemi ellenzéki javaslat, amelyet a kormánytöbbség támogatott.
Az utóbbi időben a digitális átállásról szóló törvény tervezete a minap került négypárti egyetértéssel a kormány elé. A tárcák közül az igazságügyi, a szociális és a külügyi büszkélkedhet azzal, hogy előterjesztéseit széles körű támogatás övezte. Utóbbi a nemzetközi szerződéseknek, jogharmonizációs előterjesztéseknek és uniós normáknak köszönheti ezt.
Átjönnek barátkozni
A szociális tárca „sikertörténete” egyebek között az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló jogszabály, a munkavédelmi szabályok szigorítása vagy az akadálymentesítés határidejének előrehozása 2010-re. Az igazságügyi minisztérium nagy támogatást élvező javaslata volt a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység, az igazságügyi szakértőket érintő jogszabály – amelyet egyébként most fideszes kezdeményezésre pontosítanak -, valamint a polgári perrendtartás módosítása.
Szinte egyhangúlag fogadta el a Ház a földművelésügyi tárca géntechnológiai szabályozását, a Pénzügyminisztérium indítványát az elvárt adó eltörléséről (ez persze inkább kudarc, mint siker), a szentkirályszabadjai repülőtér polgári alkalmazását, és a regisztrációs adó kapcsán keletkezett koherenciazavar kiküszöbölését.
Az utóbbi időben egyébként egyre több ellenzéki képviselő fordul meg a szocialista frakció parlamenti folyosóján; különböző oldalhoz tartozó szakpolitikusok beszélgetnek, vagy éppen minisztereknél, államtitkároknál lobbiznak fideszes képviselők. Ez egyébként korábban nem volt szokatlan, azonban az utóbbi két ciklusban inkább suttyomban intézték az ilyesmit.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy nagy, átfogó kérdésekben, reformokban képtelen megegyezni a két oldal, még akkor is, ha a célokban egyetértenek. A pártfinanszírozás átláthatóbbá tétele vagy a kisebb parlament olyan ügyek, amelyeket a Fidesz és az MSZP is támogat, a részletekben azonban annyira távoliak a vélemények, hogy semmi esély sincs a megegyezésre.
