Polgári jogi eszközökkel lehetne fellépni a rasszista, antiszemita jelenségekkel szemben – fejtette ki az amerikai útjáról hazatért Lomnici Zoltán, aki amúgy kiállt a szólásszabadság mellett. Ugyanakkor a vélemény szabadságát nemcsak a gyűlöletbeszédre, hanem például a hivatalos szervek – így a bíróságok – védelmére hivatkozva is korlátoznák. Ez utóbbi esetében újabb büntetőjogi szabályokkal azonban Kondorosi Ferenc, az igazságügyi államtitkár sem ért egyet.
Polgári jogi eszközökkel lehetne szankcionálni a rasszista, antiszemita jelenségeket; ezeknél a szélsőséges megnyilvánulásoknál nem a szólásszabadság elleni fellépésről van szó, hanem olyan „vadhajtásról”, amit minden jóérzésű ember elítél – fejtette ki Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, amikor sajtótájékoztatón számolt be Egyesült Államokbeli látogatásáról. Utalt arra, hogy az amerikai gyakorlat értelmében a szélsőséges megnyilvánulások is megjelenhetnek a sajtóban és ezek ellen elsősorban társadalmi összefogással védekeznek, nem büntetőjogi eszközökkel. Hazánkban azonban más a történelmi és társadalmi háttér. A holokauszt-tagadás, a rasszizmus jogi értékelésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Európában ezek megtörténtek, míg az Egyesült Államokban nem – mondta hozzátéve: nem biztos, hogy a társadalmi öszefogás olyan erős fellépést jelentene hazánkban, mint Amerikában.
A szélsőséges jelenségeket ugyanakkor valamennyi parlamenti párt elítéli – tette hozzá. „Én a szólásszabadság híve vagyok” – mondta a főbíró, aki szerint a bírósági ítéleteket az újságírók is kritizálhatják. Amit azonban a nemzetközi gyakorlat sem fogad el, az a szélsőséges, megbélyegző megnyilvánulás. Az Egyesült Államokban nincs példa arra, hogy újságírókat perelnének be a bíróságok. A sajtó-helyreigazítási pereket hazánkban sem elsősorban bíróságok indítják, ugyanakkor volt már ilyenre példa – mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
A közéletben hosszú évek óta visszatérő téma a gyűlöletbeszéd kérdése. Legutóbb áprilisban, a holokauszt emléknapon szocialista képviselők kezdeményezték ismét, hogy a Btk. írja elő a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A tervezet bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást, azaz azt a magatartást, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja.
Bárándy Gergely, a javaslat egyik beterjesztője elmondta: a gyalázkodás közvádas bűncselekmény lenne, bárki tehetne feljelentést, de a hatóság hivatalból is indíthatna eljárást. Mint fogalmazott, a törvény célja nem a politikai stílus formálása, meg lehet fogalmazni a szélsőséges megnyilvánulásokat, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme. Ez a törvényjavaslat – folytatta – nem kívánja háttérbe szorítani a szélsőséges politikai nézeteket, a politikai pártokat ugyanúgy lehet majd szidni, mint ahogy eddig. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyalázkodás törvényi tényállása nem csupán a zsidóságot vagy a roma társadalmat, hanem mindegyik társadalmi csoportot védi. Mint mondta, az elmúlt 15 év alatt bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tudja maga megoldani ezt a kérdést, ezért szükséges a törvény benyújtása. Reményét fejezte ki, hogy a tervezetből egy-két hónapon belül jogszabály lesz.
(A teljes cikk a Népszavában, vagy az oldalsó linkre kattintva olvasható.)
Népszava Online
