Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a szélsőséges megnyilvánulások ellen jogi szabályozásra is szükség van. A sajtószabadságot érintő több kérdésben pedig elengedhetetlen a jogszabály-módosítás.
Lomnici Zoltán: a bírói ítéletek kritizálhatók a sajtóban (Fotó: Horváth Péter Gyula)
· A Freedom House kifogásolja a magyar jogi szabályozást
A sajtó munkája garanciális jelentőségű a független igazságszolgáltatásban – mondta tegnap a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán. Szerinte a bírói ítéletek kritizálhatók a sajtóban, de a szélsőséges megnyilvánulások kerülendők. A sajtó azonban sokszor nem tud élni ellenőrző szerepével, mert jó néhány tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. Lomnici erről azt mondta: szükség lenne a szabályozás lazítására, hogy kevesebb titkos eljárás legyen, de ez nem a bíróságok, hanem a jogalkotó feladata. Szerinte össze kell hangolni a büntető törvénykönyvet és a titoktörvényt, ennek érdekében csaknem egy éve megkereste Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét.
Lomnici szerint lazábban kellene szabályozni azt is, miről nyilatkozhatnak a bírák. Azt túlzásnak tartja ugyanis, hogy egy húsz-harminc éve lezárt ügyről se szólhassanak. Kitért arra is, hogy hiába tájékoztat hitelesen a sajtó, az újságíró a cikkben megszólalók kijelentéseiért is felelősségre vonható. Lomnici szerint ezen csak jogszabály-módosítással lehet változtatni, és ez a polgári törvénykönyv újraalkotásakor történhet meg.
A közelmúlt téves bírói ítéletei miatt indított kártérítési perek kapcsán Lomnici Zoltán azt mondta: évente csaknem 1,4 millió bírósági ügy indul, ebből négyszázezer lesz peres eljárás. A téves döntések aránya elenyésző, ráadásul a hazai jogi rendszer úgy épül fel, hogy kiküszöbölhető legyen a bíró esetleges tévedése.
Bizonyos életkorig lehetőség van arra, hogy ha egy bíró többször téves ítéletet hoz, akkor megvizsgálják a munkáját, és alkalmatlanná is nyilváníthatják. A főbíró ezt a gyakorlatot minden bíróra kiterjesztené. Lomnici Zoltán a múlt héten négynapos hivatalos látogatáson járt az Egyesült Államokban, és találkozott John Roberts amerikai főbíróval is. Azt mondta, bár Amerikában nincs jogi lehetőség arra, hogy a szélsőséges, például a rasszista vagy holokauszttagadó kijelentéseket büntessék, de Európában – így Magyarországon is – megvan ehhez a jogi környezet. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint itthon nem biztos, hogy olyan erős társadalmi összefogás lenne a szélsőségekkel szemben, mint Amerikában, így szerinte szükség van a Magyarországon érvényes jogi szabályozásra.
Suhajda Zoltán
