Forrás: MNO

2007. május 2. 13:22

MNO

Az Amerikai Egyesült Államokban múlt héten folytatott tárgyalások egyik fontos köre a szólásszabadságot, illetve a sajtó és a bíróságok kapcsolatát érintette – mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán, az Amerikában tett hivatalos látogatásáról beszámoló budapesti sajtótájékoztatóján.

Az amerikai gyakorlat értelmében a szélsőséges megnyilvánulások is megjelenhetnek a sajtóban és ezek ellen elsősorban társadalmi összefogással védekeznek, nem pedig büntetőjogi eszközökkel – mutatott rá Lomnici Zoltán, aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is, az Amerikában tett hivatalos látogatásáról tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

Amint elmondta, a négynapos hivatalos látogatás során tárgyalt Efraim Chalamish-sal, a zsidó ügyvédek és bírák világszövetségének az ENSZ-be akkreditált képviselőjével is, aki jelezte, hogy az Egyesület Államok néhány államában neonáci megmozdulásokat tapasztalnak, amivel szemben hatékony jogi védekezés nem áll rendelkezésre. Az amerikai legfelsőbb bíróság egyik bírája pedig arról beszélt, hogy a holokauszttagadás büntethetőségét rossz megoldásnak tartják.

Minden esetben az adott ország társadalmi, történelmi körülményeit is figyelembe kell venni a szabályozás során. A holokauszttagadás jogi értékelésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Európában ez megtörtént, míg az Egyesült Államokban nem – közölte Lomnici, aki hangsúlyozta: a társadalmi összefogás mellett a jogi szankcionálás lehetőségét is célszerű megvizsgálni a nem kívánatos jelenségekkel kapcsolatban.

Lomnici Zoltán április 22-én utazott az Egyesült Államokba, ahol a magyar-amerikai igazságügyi kapcsolatok történetében először létrejött a legmagasabb szintű találkozó a két ország főbírái között. Lomnici április 24-én folytatott tárgyalásokat John Robertsszel, az Egyesült Államok főbírájával Washingtonban.

(MTI)

2 hozzászólás to “Lomnici a gyűlöletbeszédről: vizsgálni kell a jogi fellépés módját is”

  1. evabarat

    ebarat, nem értem miért az amerikai rendszert vizsgálja az AB, hiszen köztudott, hogy ott a zsidóságot mindig is elfogadták, nem üldözték, saját életüket nyugodtan élhetik. Ott nem volt Holocaust, akkor miért ezt választották mintául. Ez egy demokratikus ország, amely a kisebbségekkel pozitiv diszkriminációt valósit meg (feketék, hispanok, stb.) a zsidók pedig szabadon és bántalmazás nélkül élnek ott. A példa számunkra Németország lehetne, amely náci uralmat és Holocaustot közelről megtapasztalta és háború befejezése óta jogilag, erkölcsileg és anyagilag igyekszik a megmaradt zsidóságot és azok élő örököseit kárpótolni. Ez nálunk a mai napig nem történt meg, pedig ennek lenne realitása. De hagyjuk, itt még egy vacak kis törvényt sem képes összehozni a jogász társadalom, hogy legalább az utcán, templomainkban és zsinagógainkban valamint a gyermekeink karier épitésük során egyenlő elbánásban részesülnének a többségi magyarokkal.
    Ez szégyen. Nem kell ahhoz beutazni a világot, hogy jogászaink megismerkedjenek az Európa jogszabályaival, amelyek erre az esetre alkalmazhatók. De hát Amerika szép ország, és az adófizetők pénzét megéri erre költeni, ahelyett hogy törvénytervezetet készitenenének és a parlamentben megtárgyalnák. De hát ezt elvárni tényleg naivitásra vall.

  2. savanyu joska

    Szerintem azért tanulmányozza Lomnici Úr az amerikai modellt, mert még ott nem járt, és nem akar lemaradni a politikusoktól. Csak ő nem cseresznyét exportál, hanem „jogrendet”. 🙂