A sírgyalázás fogalma külföldön sem ismeretlen, de volt politikusok sírjának megrongálására nemigen találunk példát. Sokkal inkább vallási indíttatású „akciók” jellemzőek. Franciaországban 2004-ben számos sírt rongáltak meg, ami hatalmas felháborodást váltott ki az országban: ugyanebben az esztendőben 300 muzulmán, keresztény és zsidó sírkövet rongáltak meg. Egyebek mellett a dijoni temetőt szentségtelenítették meg: horogkereszteket és antiszemita feliratokat véstek a síremlékekre. Az év augusztusában Strasbourgban 14 muzulmán vallású katona sírját firkálták össze ismeretlenek. Bár később sikerült vissza- szorítani ezeket az eseteket, a közelmúltban újabb sírrongálásról adtak hírt: Arras mellett egy első világháborús temető muzulmán részlegében lévő sírokat rongálták meg.
Németországban 2005-ben a flensburgi temetőt becstelenítették meg: a kereszteket a földre hajították. Az országban hároméves börtönnel és szigorú pénzbüntetéssel sújthatják a sírrongálókat, már a szándék is büntetendő. Ausztriában ismeretlen tettesek 2004-ben Wolf Dietrich 1617-ben elhunyt salzburgi hercegérsek sírját rongálták meg.
Ugyancsak vallási jellegű sírgyalázások történtek Szerbiában. A Vajdaságból pedig sorozatos sírgyalázásokról számoltak be. 2004-ben a kéri görögkeleti temetőt forgatták fel vandálok, Zomborban ugyanebben az évben 30-40 sírt becstelenítettek meg. Az előző évben 82 sírt rongáltak meg Újvidéken, negyvenet pedig a túlnyomórészt magyarok által lakott Muzslyán. Tavaly Szabadkán a pravoszláv temetőt gyalázták meg ismeretlenek. A tartományban alig telt el hónap sírgyalázások nélkül.
