A ma elhelyezett botlatókövek emlékjelek – nem sírkövek
NOL * Népszabadság Online * 2007. április 27.
Elhelyezték a holokauszt áldozatainak emléket állító első három emlékező macskakövet Budapesten a Ráday utcában pénteken; a járda kockaköveire illesztett réztáblácskák Gunter Demning német művész projektjének részeként kerültek a helyükre.
A Stolpersteine („Botlatókövek”) elnevezésű projekt keretében a mementók Rónai Béla állás nélküli tisztviselő (Ráday u. 5.), Vidor (Weisz) Oszkár cipészkellék- és textiláru-kereskedő (Ráday u. 25.), valamint Pollák Imre fűszerkereskedő (Ráday u. 31.) egykori lakhelyénél emlékeztetnek a deportáltakra.
Gunter Demning elmondta, a hatmillió elhurcolt zsidó áldozatnak próbál meg emléket állítani. A projekt Kölnben indult, a kezdeményezés nyomán Németországban mára 250 helységben 11 ezer követ helyeztek el. Az akció Ausztriában és Magyarországon folytatódik – tette hozzá.
A művész felidézte, amikor a Kölnben élő zsidó közösséget megkérdezte, nem baj-e, hogy a járókelők rátaposnak ezekre a mementókra, azt a választ kapta: „ezek a kövek nem sírkövek. A Talmudban az áll, hogy egy embert akkor felejtünk el, ha a nevét felejtjük el.”
A macskakőre emlékeztető műveket az áldozat utolsó, szabadon választott lakhelyének bejárata előtt illesztették a járdába. A réztáblácskákba az elhurcoltak nevét, születésének és deportálásának időpontját, meggyilkolásának helyszínét véste a művész.
Berger Ágnes, a projekt magyarországi bevezetésének ötletgazdája és a projekt vezetője elmondta, 2007 augusztusig további 50 követ helyeznek el Magyarországon. A Berlinben élő pszichológus és kultúrmenedzser évek óta foglalkozik a kollektív emlékezet identitásformáló hatásával, a holokausztra való emlékezés új formáival, a német és a magyar múltfeldolgozás stratégiáival.
A Stolpersteine a nemzetiszocializmus minden meggyilkolt áldozatára emlékezni kíván: zsidókra, szintikre (ők Dél-Németországból és Csehországból származó, lakókocsikkal vándorló cigányok) és romákra, politikai, vallási üldözöttekre, homoszexuálisokra, az eutanázia-program áldozataira – tehát mindazokra, akiket a nemzetiszocialisták faji vagy politikai okokból üldöztek, és ezért letartóztatás, kínzás és végül a fizikai megsemmisítés fenyegette őket.
Minden macskakő két elemből áll: egy felirattal ellátott rézlemezből, valamint egy kőhasábból, amelyre a lemez illeszkedik, ezt a részét betonozzák a járdába. Annak neve és adatai, akire a macskakő emlékeztet, a lemezbe vannak vésve, azzal a felirattal, hogy „Itt lakott” („Hier wohnte”). Egy-egy kő elhelyezését adományokból finanszírozzák.
A projekt megvalósításába egy német és egy magyar intézmény is bekapcsolódott: az együttműködő partner a 2B Galéria és a kölni NS-Dokumentationszentrum.
(MTI)
Ajánlott Cikkek
