A Törökországban történt kereszténygyilkosságok újra rávilágítottak arra a tényre, hogy a világ sok országában még nem élvezhetnek a hívők vallásszabadságot. A különböző felmérések szerint közel 200 millió keresztényt üldöznek és zaklatnak hazájában a hite miatt, de évente százezres nagyságrendben mérhető azok száma is, akik mártírhalált halnak hitbéli meggyőződésük miatt. A legnagyobb elnyomást az iszlám és a kommunista rezsimekben kell átélniük a keresztényeknek.
A Mártírok hangja (VOM) nevű nemzetközi nonprofit szervezet szerint i. sz. 33 óta több mint 70 millió keresztény halt mártírhalált a hite miatt. „Idén közel 160 ezer hívő halála várható, és több mint 200 millió keresztényt fognak zaklatni, letartóztatni, megkínozni, megverni vagy bebörtönözni. Számos országban illegális cselekménynek számít Bibliát tartani, hitről beszélni vagy az államvalláson kívüli egyéb vallásra áttérni, és sok helyen a tizennyolc év alatti fiatalokat nem is engedik el vallásos összejövetelre” – állítja a VOM a 2007-es évre szóló előrejelzésében.
Az Open Doors USA nevű amerikai szervezet évről évre elkészíti azoknak az országoknak a listáját, ahol a keresztényeknek a legerőteljesebb üldöztetést kell elszenvedniük. Az élmezőnyben évek óta ugyanazok az országok szerepelnek: immár ötödik éve Észak-Korea áll az első helyen, majd Szaúd-Arábia, Irán, Szomália és a turistáknak gyakran reklámozott szépséges Maldív-szigetek következne. Ezeket követi sorrendben Jemen, Bután, Vietnam, Laosz és Afganisztán. A tíz országból hatban az iszlám a többségi vallás (Szaúd-Arábia, Irán, Szomália, Maldív-szigetek, Jemen és Afganisztán), háromban kommunista rezsim van (Észak-Korea, Vietnam és Laosz), egy pedig buddhista (Bután).
Ezenkívül a keresztények helyzete 2006 folyamán romlott Üzbegisztánban, Eritreában, a Comoros-szigeteken, Irakban, Nigéria északi részén, Algériában, Mauritániában, Törökországban, Etiópiában és Kenya északi részén. Ugyanakkor a szervezet pozitív fejleményeket tapasztalt Marokkóban, Nepálban és Tunéziában.
Bár 2006-ban a média sok figyelmet fordított Észak-Koreára, a keresztényeken ez vajmi keveset segített. A felmérések szerint több keresztényt tartóztattak le tavaly, mint 2005-ben. Bár a rezsim rendkívüli zárkózottsága miatt pontos adatok nehezen szerezhetők be, a becslések szerint 50 és 70 ezer közöttire tehető azoknak a keresztényeknek a száma, akik jelenleg is a hírhedt börtöntáborok egyikében senyvednek, mivel hitüket „a rendszerre nézve veszélyesnek” találták. Sokakat közülük megkínoznak.
Dr. Carl Moeller, az Open Doors USA elnöke szerint „nem meglepő, hogy évek óta Észak-Korea szerepel az első helyen. Nincs más ország, ahol ennyire szörnyű és szisztematikus módon üldöznék a keresztényeket”.
A csupán második helyre kerülő Szaúd-Arábiában cseppet sem kedvezőbb a helyzet: itt ugyanis a vallásszabadság fogalma teljességgel ismeretlen. Egyetlen vallás megengedett, ez pedig az iszlám. Egyéb istentiszteleteket tilos tartani, aki pedig muzulmán hitről áttér a keresztény hitre – más iszlám országok gyakorlatához hasonlóan – halállal büntetendő.
A hatóságok a magánházaknál tartott istentiszteleteket is rendszeresen megzavarják, és az idegenekkel szemben sem toleránsak: a keresztény külföldieket is gyakran bebörtönzik. Vádpontnak elég, ha Bibliát találnak nála, vagy esetleg rajtakapják azon, hogy imádkozik.
A közelmúltban történt az az eset, amikor egy keresztény stewardessnek nem engedték, hogy Bibliáját felvigye a British Midland Airways szaúdi járatára. A döntést egyébként még a brit külügyminisztérium is támogatta, mondván: „Tilos Szaúd-Arábiába narkotikumokat, alkoholt, disznóhúsból származó termékeket, a Koránon kívüli vallásos könyveket és művészeti alkotásokat bevinni.” A szaúdi kormány még az első öbölháború idején, a Sivatagi vihar hadműveletnél is kikötötte, hogy a területére érkező keresztény és zsidó katonák hitüknek semmilyen szimbólumát nem viselhetik magukon – még akkor sem, ha történetesen épp a szaúdiakat voltak hivatottak védelmezni.
Az érvényben lévő saria törvényből Nyugaton gyakran a brutális büntetéseket emelik ki, de szakértők szerint maga a jogi eljárás is kellőképpen félelmetes. „A szaúdi bírósági rendszer nem sok esélyt ad az alpereseknek, hogy megvédjék magukat a vádakkal szemben. Nincs joguk például a jogi képviselethez sem. A kínzás széles körben elterjedt, és az így kicsikart vallomásokat a bíróság bizonyítékként fogadja el az ítéletalkotáshoz” – állítja Paul Marshall vallásüldözést vizsgáló szakértő.
A listán harmadik helyezett Iránban a keresztények helyzete a konzervatív erők 2004-es győzelme óta fokozatosan romlott, amit tetőzött a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád 2005-ös megválasztásával. Azóta több incidenst is feljegyeztek, amelyben keresztény hitre tért hívőket letartóztattak, megvertek vagy egyéb módon zaklattak, sőt tavaly novemberben egy pásztort meg is öltek.
A turistakatalógusokban hirdetett Maldív-szigetek a világ egyik legkevésbé „beevangelizált” országa: az iszlám a hivatalos vallás, az áttérés gyakorlatilag tilos. A templomépítés elképzelhetetlen, az ideérkező külföldiek pedig csak zártkörűen gyakorolhatják vallásukat, a helybéliekkel tilos a keresztény hitről nyíltan beszélni. Bibliát és keresztény anyagokat szigorúan csak saját használatra lehet bevinni.
Bár számos iszlám országban az alkotmány kimondja, hogy mindenki szabadon megválaszthatja hitét, a gyakorlatban másképp fest a helyzet. Sok helyen (például Szaúd-Arábiában, Iránban, Jemenben, Afganisztánban, Pakisztánban, Malajziában) ugyanis azt is rögzítik, hogy a törvényeknek összhangban kell lenniük az iszlám saria törvényekkel, ami viszont köztudottan nem a vallásszabadság biztosításáról híres. Pakisztánban, Egyiptomban, Nigéria északi részén a keresztények mindennapos zaklatásnak vannak kitéve: vannak, akiket meggyilkolnak szélsőséges iszlám csoportok, másokat pedig elrabolnak, megkínoznak, megvernek vagy megerőszakolnak. A hatóságoktól ilyen esetekben nem számíthatnak segítségre. A hívőknek még Afganisztánban is nagyon óvatosan kell eljárniuk: a hitről való beszédért vagy vallásos anyagok szétosztásáért börtön vagy deportálás járhat – külföldieknek is. (folytatás)
