Népszabadság * H. Sz. * 2007. április 26.
Tavaly volt az első év, hogy csökkent a munkaképes korú lakosság száma. Szó sincs persze meglepetésről, a demográfusok ennek bekövetkezését már rég előre jelezték, miként azt is, hogy bevándorlók nélkül ötven éven belül nyolcmillióra apad az ország lakossága.
Az Aktív Társadalom Alapítvány tagjai – jól ismert demográfusok – ennél optimistábbak. Hiszen már most tízmillió alatt lenne az ország lélekszáma bevándorlás nélkül. Ők azzal számolnak, hogy az eddigi tendencia nem törik meg, az elkövetkező évtizedekben éves átlagban legalább 15 ezren telepednek le hazánkban. A migránsoknak és gyermekeiknek köszönhetően így 2050-re remélhetően úgy kilencmillióan leszünk – derül ki Hablicsek László számításaiból.
Nem az a kérdés tehát, hogy szüksége van-e Magyarországnak 2050-ig egymillió bevándorlóra, hanem az, hogy miként oldható meg a harmonikus beilleszkedésük és munkába állításuk. Több európai ország már küzd azzal a gonddal, hogy a nagyvárosokban él a migránsok többsége, míg a kisebb településeken munkaerőhiány van. A tegnap bemutatott Rural In program – amelyben hazánkon kívül még hat uniós ország vesz részt – arra dolgoz ki terveket, hogy miként lehet a migránsok integrációját vidéken segíteni.
A bevándorlók kétharmada nálunk is a városokban és az ország középső részén telepszik le. A Rural In célja egyebek között olyan javaslatok kidolgozása, amelyek befogadóbbá teszik a helyi közösségeket – összegezte Rigó Ildikó. Ez Magyarországon még konfliktusosabbnak tűnik, mint a legtöbb európai országban, különösen a nem magyar anyanyelvű bevándorlók esetében.
Eddig „szerencsénk” volt, ha ennek nevezhető az, hogy a bevándorlók kétharmada a környező országokból érkezett, és a „maradék” fele Európából. Ha ehhez hozzátesszük, hogy viszonylag sokan jönnek az USA-ból és Izraelből, akkor a hazai kultúrától valóban eltérő hagyományú közegből évente alig pár százan érkeznek. Tóth Pál István szerint számolnunk kell azzal, hogy a magyar fejlődés nem szakítható el a környező országok népességváltozásától, ezért hoszszan a határon túli közösségek „önkirablása” nem folytatható. Így nálunk is fel kell készülni arra, hogy a bevándorlással a népesség etnikai struktúrája is változik.
