2007. április 17. (3. oldal)
Kulcsár Anna
Immár negyedik alkalommal tesznek kísérletet a balliberális kormányok a rendszerváltozás óta arra, hogy büntethetővé nyilvánítsák az egyébként erkölcsileg feltétlenül elítélendő gyűlöletkeltést. Az Alkotmánybíróság (AB) eddig háromszor semmisítette meg a büntető törvénykönyv (Btk.) ezzel kapcsolatos passzusait. Minden alkalommal azt állapította meg, hogy a szólásszabadság elsőbbséget élvez az emberi méltósággal szemben.
Az alkotmányvédő testület először – még a letűnt szocialista rendszer szabályait elemezve – 1992-ben hozott megsemmisítő határozatot: az 1978. évi Btk.-ból törölte az izgatás néven megfogalmazott passzust. A rendszerváltozás előtti jogszabály nemcsak a nemzetiségekhez és a hitfelekezetekhez tartozó személyeket kívánta megvédeni a becsmérlő, lealacsonyító kifejezésektől, hanem a népi demokratikus államrendet is.
A Horn-kormány idején, 1996-ban közösség elleni izgatásként kívánták büntethetővé tenni a sértéseket. A Btk. ekkor azokat is büntetéssel sújtotta volna, akik nem szavakkal, hanem „egyéb módon” juttatták kifejezésre véleményüket, azaz például fütyültek. Az AB szerint ez a megfogalmazás olyan bizonytalan kategóriának minősül, amelynek nincs helye a büntetőtörvényben. A megsemmisítő ítéletet 1999-ben hozták meg. A következő törvényjavaslatot Bárándy Péter terjesztette be. Ekkor az Országgyűlés szabad demokrata frakciójának fele támogatta csak a javaslatot, a többiek ellene szavazta. A bírák 2004-ben úgy döntöttek: az új törvény nem léphet hatályba.
Két évvel ezelőtt, 2005 júliusában az MSZP közjogi tagozata kérte az igazságügy-minisztert, alkossanak törvényt a gyűlöletbeszéd ellen. Az elképzeléshez az alapot Bárándy Gergely (MSZP) ügyvéd korábbi tanulmánya szolgáltatta. Eszerint az egyes társadalmi csoportok sérelmére elkövetett becsmérlő magatartások miatt fordulhatnának a magukat sértve érző személyek a bírósághoz. A törvényjavaslat akkor nem készült el. A mostani tervezetnek is Bárándy dolgozata a kiindulópontja. Újdonság nincs benne. A társadalom különféle csoportjainak címzett sértő megnyilatkozások korábban is büntethetők voltak, illetve lettek volna. Sohasem kizárólag a zsidóság és a romák elleni megnyilatkozások kriminalizálásáról volt szó. Visszaköszön a javaslatban az 1996-os „egyéb módon” megfogalmazás is, csak új változatban. A kifütyülés helyett például a mutogatás válna büntethetővé. Alapvető aggály, hogy a személyiségi jog védelme csak személyesen érvényesíthető.
április 29th, 2007 at 23:17
ebarat, még mindig nem érem az AB aggályait
Itt arról van szó, hogy nincs elegendő, tehetséges jogász MO-n, aki alkotmányossági próbát kivédve meg tudná fogalmazni ezt a nagyon egyszerű törvényt. Vagy pedig arról van szó, hogy esetleg derogál átvenni a német törvényt, amely kibirta az alkotmányosságot, üldözi a nácizmus minden megnyilvánulását és ebben többé kevésbé sikeresnek mondható.
Vagy pedig az AB ellenérdekelt abban, hogy Mo-n béke legyen ezen a téren és ezért tízévenként megjelenő javaslatokat lesöpri az asztalról, aztán még tíz évet várhatunk a következő javaslatig.
Ha ez a cél, akkor ezt sikerült máris elérni.