Újabb szocialista kudarc várható gyűlöletbeszéd-ügyben
Nagy Szilvia 2007. április 25. 10:05
A jelek szerint nem lesz semmi a gyűlöletbeszéd-ellenes törvényből: az MSZP legújabb, a múlt héten benyújtott módosító indítványát nem támogatja a koalíciós partner sem. Az SZDSZ hétfői frakcióülésén szinte egyhangúlag utasították el a javaslatot, amely bizonyos önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető, vagy arra utaló testmozdulatot is büntetne.
A szocialista párt hat képviselője a múlt héten, a holokauszt áldozatainak emléknapján nyújtotta be javaslatát, amely annyiban tér el a korábbi próbálkozásoktól, hogy nem a közösség elleni izgatásból indul ki, hanem a személyiségi jogokból.
Az indítvány szerint a Büntető törvénykönyv (Btk.) kiegészülne azzal, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A gyalázkodás jogi tárgya
Az előterjesztők büntetnék azt is, ha valaki nagy nyilvánosság előtt olyan – különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló – testmozdulatot tesz, amely alkalmas a fentebb említett csoportok tagjai emberi méltóságának megsértésére.
Az viszont nem büntethető, aki politikai párttal, vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban, közszereplésükkel összefüggésben olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét, vagy emberi méltóságát megsértse.
Az SZDSZ frakciónak nem tetszett, hogy az MSZP nem egyeztetett velük (Fotó: Járdány Bence)
A szocialista képviselők javaslata abból indul ki, hogy nem a köznyugalom megóvása miatt kell büntetni a gyűlöletbeszédet, hanem „a meggyalázott csoportok tagjainak társadalmi megbecsüléséhez, a csoportok tagjai emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek miatt. Így a gyalázkodás jogi tárgya azonos a rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgyával”.
Az előterjesztők nem egyeztettek a koalíciós partnerrel, amely hétfői frakcióülésén tárgyalta az indítványt. „A képviselőcsoport álláspontja az, hogy a javaslat tartalmilag nem alkalmas a cél elérésére” – tolmácsolta az SZDSZ véleményét Gusztos Péter. A frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta: csaknem egybehangzó volt az a vélemény is, hogy az alkotmányossági próbát nem állná ki az indítvány.
Az SZDSZ a Ptk.-ban rendezné
Szerintük az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéséből egyértelműen kiderült, hogy a testület nem a Btk.-ban kívánja látni a szabályozást, hanem a Polgári törvénykönyvben (Ptk.). A frakció továbbra is keresi a lehetőségeket, hogy a Ptk.-ban rendezhessék ezt a kérdést – tette hozzá Gusztos Péter.
Információink szerint több szabaddemokrata képviselő is arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartják a szocialisták hozzáállását, vagyis hogy egy ilyen jelentőségű, és az SZDSZ politikája szempontjából különösen fontos javaslatot előzetes egyeztetés nélkül visznek be a parlament elé.
Ráadásul ezt gyengébb próbálkozásnak tartják, mint ami már korábban is elbukott az Alkotmánybíróságon, különben is, a frakció szerint a rasszizmushoz és az idegengyűlölethez kapcsolódó uniós kerethatározat új helyzetet teremtett.
Sikertelen kísérletek
Az említett kerethatározatban az unió bel- és igazságügyi miniszterei luxemburgi tanácskozásukon arról állapodtak meg, hogy az EU tagállamaiban büntethető lesz a gyűlöletbeszéd és a rasszista uszítás. Büntetendő cselekmény lesz, ha nyilvánosan erőszakra buzdítanak faji, vallási vagy etnikai csoportok ellen. Az is büntetendő, ha nyilvánosan támogatnak súlyos háborús bűnöket vagy népirtásokat, illetve ha megpróbálják relativizálni ezeket.
A gyűlöletbeszéd büntetésével egyébként évek óta hiába kísérletezget a parlament. Legutóbb 2003 decemberében minimális többséggel szavazta meg az Országgyűlés, de Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amely 2004. májusában megsemmisítette a rendelkezést, mivel állásfoglalásuk szerint a véleménynyilvánítás szabadságát aránytalanul korlátozná a javaslat.
A kérdés időről időre napirendre kerül, például amikor focimeccseken különböző rigmusokat skandálnak egyes szurkolók („indul a vonat Auschwitzba, nyitva van a gázkamra”), s a kormánynak sincs egyéb ötlete, mint a gyűlöletbeszéd szankcionálásának lehetősége.
