NOL * Népszabadság Online * 2007. április 20.
A közép-európai régióban – többnyire a volt szocialista országokban – működő szabadkőműves páholyok, valamint a belga és a francia nagypáholy vezetői szombaton konferenciát tartanak Budapesten: erről Nacsády András, a magyar szabadkőművesek egyik volt nagymestere és a Magyarországra érkezett francia szabadkőműves nagymester, J. M. Quillardet, valamint egy másik franciaországi vezető, Avelino Vallé tartottak tájékoztatót.
A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület hivatalosan bejegyzett civil szervezet, és történetében egyedülállónak számít ez a konferencia.
A szabadkőművesek között ott voltak a magyar polgárosodás korában az értelmiségi elit képviselői, neves írók, költők és politikusok. A mozgalom működését háromszor tiltotta be politikai diktatúra, 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, 1950-ben pedig Kádár János, még mint belügyminiszter.
A rendszerváltás után két francia és két belga rend támogatásával született újjá a Magyarországi Nagyoriens (nagypáholy) amely a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik.
Nacsády András a tájékoztatón azt mondta, hogy a szabadkőművesség politikától és vallástól független szervezet.
„Céljainkat ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak a szellemében igyekszünk megfogalmazni, amelynek szellemiségét a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hármas jelszava foglalja össze a legtömörebben” – olvasható közleményükben. Jelenleg hét magyar páholy működik, összesen 350 taggal.
Nacsády András elmondta, hogy bárki lehet szabadkőműves, de azt sem titkolta, hogy nehéz próbának kell megfelelniük a tagoknak. A Magyarországi Nagyoriens tagjai sorába kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatokat ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal is.
Hogy van-e a magyar tagok között ismert politikus, arra Nacsády András nemmel felelt. Azt is tagadta, hogy titkos társaságról lenne szó, hiszen, fejtette ki, „a magyar nyelvű honlapról mindent meg lehet tudni a bejegyzett civil szervezetről”. Tagokat azonban név szerint nem említett.
Mint a közlemény hangsúlyozza, különösen sokat várnak a tanácskozáson a romániai rend küldöttségétől, amelyben a marosvásárhelyi magyar páholy tagjai is jelen vannak. A szombati tanácskozás fő témája: A szabadkőművesség esélyei, lehetőségei a 20. század megváltozott körülményei között.
A magyar szabadkőművesség első fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott a társaság az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben. A nagyvárosi elszegényedést azzal próbálták enyhíteni, hogy központjává váltak a szervezett jótékonykodásnak.
A magyar szabadkőművességről szóló tájékoztató anyagban az is olvasható, hogy „nem kis tehertételt jelentett az az 1919-ben kialakult s mindmáig élő, főként szélsőjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó előítélet, amely Magyarországon a szabadkőművességet a lehető legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja.”
(MTI)
