Ma kezdődik és június 30-ig tart az izraeli kulturális tavasz, amelyet az augusztus 25-től szeptember 3-ig tartó 10. Zsidó Nyári Fesztivál követ. A Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ kezdeményezésére megvalósuló program ahhoz kapcsolódik, hogy Izrael jövőre ünnepli megalakulásának hatvanadik évfordulóját. David Admont, Izrael budapesti nagykövetét kérdeztük.
David Admon szerint a két ország kulturális kapcsolatainak fejlődése a gazdaságra is kihat (Fotó: Hernád Géza)
– Miért ön irányítja személyesen a szervezést?
– Nagyon fontos, hogy a felvezetés a jövő évi évfordulóra a lehető legsikeresebb legyen. A kultúra a legtisztábban értelmezhető közeg két népnek, amelyik közeledni kíván egymáshoz. Mi ezt az eszközt használjuk fel ahhoz, hogy önök jobban megismerjenek bennünket, hogy merjenek eljönni hozzánk, és tapasztalják, milyen gazdag hagyományokkal rendelkezünk.
– Miért fontos önöknek, hogy a magyarok jobban megismerjék az izraeli kultúrát?
– Izraelben több mint háromszázezer olyan ember él, akinek gyökerei Magyarországra nyúlnak vissza. Vannak gyermekeik és unokáik, akik kíváncsiak arra az országra, ahol a felmenők születtek. Úgy gondolják, ha mi, izraeliek kezdeményezünk, és megmutatjuk önöknek, „ezek vagyunk mi”, akkor előbb-utóbb ők is bepillantást nyerhetnek a magyar kulturális életbe.
– A kultúra tehát a népek „váltópénze”?
– A kultúrával kezdődik minden. Ön eljön hozzánk, én meglátogatom önöket. Mire emlékszünk a legjobban egy ilyen utazás befejeztével? Arra, hogy milyen kulturális örökségeket ápolunk. Miképpen öltözködünk, milyen zenét játszunk, milyenek a hagyományos ételeink, mit adnak elő a színházaink és a mozijaink, milyen az architektúránk. Ha ezek az emlékek maradandók, ismét meglátogatjuk egymás országait. Ezáltal kölcsönösen felpezsdítjük nemzeteink belső gazdaságát.
– Úgy érti, hogy két ország kulturális „cserekereskedelme” gazdasági fellendüléssel járhat?
– Igen. A következmény roppant érdekes lehet. Egyrészt szívesebben fektetek be egy olyan országba, amelynek ismerem, netán kedvelem a kultúráját, és rendszeresen visszatérek oda, ha másért nem, a turistáskodás kedvéért. Másfelől ha egy nyugati gazdaság, amely fél évszázada ápolja befektetéseit Izraelben, látja, hogy a mi országunk üzletemberei cégeket alapítanak azon a Magyarországon, amelynek csupán tizenhét éve szabad a gazdasága, akkor ő is ellátogat ide, hogy személyesen érdeklődjön további üzleti lehetőségek után.
– Melyek lesznek a nyári fesztivál kiemelt programjai?
– Csak májusban tárgyalok azokkal a művészekkel, akik szóba jöhetnek mint részvevők. Egy dolog biztos: Magyarországra hozok nyolcvan gyereket Izraelből, a Gázához közeli területekről, hogy a szarvasi ifjúsági táborban kikapcsolódjanak egy kicsit.
– A modern társadalmi témákkal foglalkozó, világszerte sikeres izraeli filmekből mi alig látunk valamit.
– Szándékunkban áll ősszel behozni néhány olyan izraeli filmet, amelyet tíz-húsz évvel ezelőtt forgattak, de a mai napig is járják a világ filmszínházait és fesztiváljait.
– Miért csak fesztiválok keretében érkeznek hozzánk az izraeli művek és alkotóik?
– Erre nincs jó válaszom. Remélem, hogy amit ezen a tavaszon elkezdtünk, visz bennünket valamerre, s a gyermek a saját lábára áll. Annyit elárulhatok, hogy az izraeli kulturális minisztérium révén kezünkben van egy új szerződés, amelynek értelmében és segítségével utaztathatunk művészeket mindkét irányban.
– Két és fél éve van Magyarországon. Mi az, ami kulturális téren jó benyomást gyakorolt önre?
– A komoly, klasszikus művészetek szeretete és tisztelete. Sokat járok operába, koncertekre, balettelőadásokra. Nagyon jól érzem magam ebben a közegben. Az emberek adnak magukra, szép ruhákat vesznek fel, csendben beszélgetnek. Nálunk, Izraelben még a művészeti palotákban is a póló és a hangoskodás dívik. Szeretek itt élni, szeretem a magyar embereket. Pontosan annyi időbe telik hazarepülni, mint leautózni Pécsre. A két ország kapcsolatában valahogy szimbólumként értékelem ezt a tényt. Nem véletlen, hogy évente százötvenezer izraeli jön el hétvégeken, meghallgat egy koncertet, eszik, iszik, és visszarepül. Közel vagyunk egymáshoz.
A fesztivál programja
A sorozatban többek között Ofra Zimbalista szoborszínháza látható a szentendrei MűvészetMalomban mától, míg a tel-avivi Habima Theater vendégjátéka a Katona József Színházban lesz hétfőn és kedden. Szenes Béla kiállítása a Bajor Gizi Színészmúzeumban tekinthető meg április 26-tól. Május 8-án a Dohnányi Szimfonikus Zenekar ad koncertet a Művészetek Palotájában, május 24-én pedig megkezdődik a 11. Izraeli Filmfesztivál az Örökmozgóban és a Puskin moziban. Május 12-én és 13-án tartják a Jeruzsálem-nap ünnepét izraeli és magyar művészekkel.
Somogyvári D. György
