Egységesen három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók azok a személyek, akik tagadják a holokausztot, és gyűlöletet szítanak, erőszakra buzdítanak emberek, illetve embercsoportok ellen – döntöttek csütörtökön az EU-országok igazságügy-miniszterei. Petrétei József miniszter szerint a döntés nem sérti a véleményszabadság alkotmányos jogát.
Hat évig tartó viták után csütörtökön végre egyetértésre jutottak a tagállamok a faj- és idegengyűlölet elleni kerethatározat szövegében. A német EU-elnökség, amely történelmi kötelességének tartotta, hogy egységes európai normák szülessenek a rasszizmus megfékezésére, olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely a szigorúbb, illetve enyhébb szabályozást követelő országok számára egyaránt elfogadható volt. A jogszabály, amelyet a tagállamoknak két éven belül kell átültetniük a nemzeti törvénykezésükbe, büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba a faji, származási vagy vallási alapon megnyilvánuló gyűlöletkeltés, illetve erőszakra való felbujtás elkövetői számára. A kerethatározat értelmében ugyancsak szabadságvesztéssel sújthatók azok a személyek, akik tagadják a népirtás, az emberiségellenes bűntettek elkövetésének nemzetközi bíróságok által bizonyított tényét. A szöveg ugyanakkor kibúvót ad a végrehajtás alól azoknak az országoknak, amelyekben az előírás a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogába ütközik. Mivel a jogszabály utal az alkotmányos tradíciók tiszteletben tartásának a fontosságára, így az végül Magyarország számára is elfogadható volt – mondta lapunknak Petrétei József igazságügy-miniszter, aki szerint az uniós kerethatározat nyomán nem kell módosítani magyar törvényeket.
A balti országok szorgalmazására a 27 tagállam külön nyilatkozatban ítélte el a sztálinizmus és a kommunizmus idején elkövetett bűnöket. A volt szovjet köztársaságok korábban azt szorgalmazták, hogy a nácizmussal együtt a kommunista diktatúrák bűneinek a tagadása is járjon büntetőjogi felelősségre vonással, ezt azonban az országok többsége nem támogatta. Ugyancsak kimaradt a kerethatározatból az önkényuralmi jelképek betiltásának követelménye.
Halmai Katalin (Brüsszel)
