Az 1994 óta folyó tárgyalások megkezdése óta sokszor leírták már, hogy közeledik Oroszország Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való felvételének időpontja. German Gref orosz gazdasági fejlesztési miniszter most mégis úgy nyilatkozott, hogy fogalma sincs arról, mikor kerül erre sor.
A napokban, Moszkvában kongresszust tartottak Oroszország WTO-felvételének reményeiről és stratégiai lehetőségeiről. Itt tették fel a kérdést az orosz miniszternek, mikorra várható az ország felvétele, és itt hangzott el a pesszimista válasz. Pedig az elmúlt év novemberében Moszkva és Washington aláírta azt a megállapodást, amely – akkor úgy tűnt – elhárítja a felvétel útjában álló utolsó akadályokat is. Oroszország vállalta, hogy a számítógép-technológia, a repülőgépgyártás, a gépipar és a mezőgazdaság területén csökkenti az importvámokat, és ami az amerikaiak számára igen fontos: határozottan fellép a szellemi kalóztermékek terjesztése ellen.
Mindez kevés volt ahhoz, hogy kitárják a Kereskedelmi Világszövetség kapuit az egyetlen kívül rekedt nagyhatalom előtt. Pedig mára Oroszország 60 WTO-tagállammal kötött kétoldalú megállapodást, csakhogy újabb és újabb kifogások merültek fel belépésével kapcsolatban. Először Grúzia vonta meg támogatását elsősorban a grúz borokkal szembeni orosz fellépés miatt, és húzza, halogatja a tárgyalásokat. Majd két olyan ország tartott be, amelyeket éppen csak hogy felvettek a világszervezetbe. Vietnam és Kambodzsa is ragaszkodott a kétoldalú tárgyalásokhoz, de míg Vietnammal elvben már sikerült megállapodni, addig Kambodzsa hajthatatlannak tűnik, trópusi gyümölcseinek és textiláruinak vámterheit szeretné csökkenteni.
Ennél, természetesen, vannak jelentősebb gátló tényezők is. A hidegháború korszakából fennmaradt, 1974-es Jackson-Vanik-törvénykiegészítést kellene törölnie az amerikai kongresszusnak ahhoz, hogy zöld utat adhasson a belépéshez. Márpedig a törvénykiegészítés az emberi jogok tiszteletben tartásától teszi függővé a kereskedelmi kapcsolatokat. A demokrata többség ez ügyben nem tűnik engedékenynek. Ezt legutóbb hivatalosan is megerősítették, nem hagyva kétséget afelől, hogy a kongresszus egyelőre nem szándékozik módosítani a Jackson-Vanik-törvénykiegészítést.
Az amerikai kereskedelmi miniszter ugyanakkor a napokban, Moszkvában tett látogatásakor a kiegészítést aktualitását vesztettnek minősítette, amelyet mihamarabb hatályon kívül kell helyezni. Csakhogy ezt Clinton, majd Bush elnök már sokszor megígérte, nem történt azonban semmi. Még mindig ott tartanak, mint akkor, amikor a szovjet vezetés megkülönböztető intézkedéseivel akadályozta polgárainak szabad utazását, a zsidók izraeli betelepülését.
Nem csak ilyen elvi kérdések merülnek fel. Az amerikaiak hol a külföldi bankok és biztosítótársaságok fióknyitási lehetőségét követelik Moszkvától, hol a kalóztermékek elleni eredményesebb fellépést kérik számon. A legújabb moszkvai kampány ennek a követelésnek igyekszik eleget tenni, amikor megtiltja a CD-k, szoftverek, videofilmek és DVD-k utcai árusítását. Csakhogy egy korábbi akció teljesen eredménytelen maradt, aminek következtében az Egyesült Államokat 6,5 milliárd dolláros kár érte. Washington nehezményezi azt is, hogy az oroszok ellenőrzik az amerikai termékek minőségét, és kedveznek az amerikainál sokkal olcsóbb, orosz gyártmányú gyógyszerek árusításának. Az a törvénytervezet sem nyerte meg a tetszésüket, amely korlátozná a külföldi befektetéseket a stratégiai iparágakba.
Moszkvában tisztában vannak azzal, hogy van még tennivalójuk a WTO-tagsággal kapcsolatban. Ugyanakkor nehezményezik, amikor amerikai részről az időnkénti pozitív nyilatkozatok után Oroszország felkészületlenségéről beszélnek. Orosz tisztségviselők arról nyilatkoznak, hogy az elmúlt években elért gazdasági eredmények következtében hazájuk nem marad le egy sor követelmény tekintetében a szervezet sok tagjától.
Ugyanakkor azt is gyanítják, hogy a tagság késleltetésével nyomást igyekeznek gyakorolni a nemzetközi porondon az orosz vezetésre, elérve ezzel nagyobb kompromisszumkészségét. Például Koszovó függetlenségének ügyében akarják megpuhítani a Kremlt, de nem ez az egyetlen terület, amelyen nagyobb engedékenységet várnak el.
A jelek szerint a duma képviselői kezdik elveszíteni a türelmüket. Egyre vehemensebben bírálják Washington ellentmondásos magatartását, amiért továbbra sem hajlandó lemondani a nyomásgyakorlásnak erről az eszközéről. Egyre többen adnak hangot annak a véleményüknek, hogy a tagság az előnyöknél több hátránnyal járna Oroszország számára.
Furcsa ellentmondás, hogy miközben tavaly Susan Schwab, az amerikai kereskedelmi kamara képviselője aláírta az orosz WTO-tagsághoz utat nyitó jegyzőkönyvet, éppen ő jelentette ki legutóbb, hogy az amerikai kongresszus nem kész a törvénykiegészítés hatálytalanítására, és a belépésre egyelőre nemet kell mondani. Mindebben Moszkvában annak a biztos jelét látják, hogy megromlott a két ország viszonya.
Barabás Péter
Keretes cikkek
Amerikai-kínai kereskedelmi háború?
Miközben Oroszország a WTO-tagság kapujában toporog, a Kereskedelmi Világszervezeten belül sincs nyugalom. Már arról cikkezik a világsajtó, hogy a hosszú évek óta tartó amerikai-kínai konfliktus kereskedelmi háborúba torkollhat. Az amerikai kormányzat panaszt emelt Kína ellen a világszervezetben, amiért törvényellenesen támogatja exportőreit, lehetővé teszi a termékkalózkodást és a márkahamisítást, miközben korlátozza a külföldi könyvek, magazinok, zeneszámok, filmek, CD-k és DVD-k importját. Az illegális forgalmazást ugyanakkor törvény teszi lehetővé. Állítólag emiatt csak Hollywood egy év alatt 244 millió dolláros kárt szenvedett. A retorzió nem volt ezzel arányban, de politikailag érzékenyen érintette Pekinget: a Kínából importált fényes fotópapírra vetettek ki vámot. A kínai vezetés a nyilvánosság előtt felháborodásának adott hangot a csendes diplomácia feladása miatt, ugyanakkor nagyon elégedetlen nem lehet. A Kínával szemben fennálló amerikai kereskedelmi deficit tavaly már meghaladta a 233 milliárd dollárt. Az sem túl biztató a Fehér Ház számára, hogy jövőre Kína várhatóan megelőzi Németországot, mint a világ legnagyobb exportőre. Még ennyit sem kell várni arra, hogy Kína maga mögé utasítsa az Egyesült Államokat az exportőrlista második helyéről. Ez már idén bekövetkezhet.
