Köves Slomó rabbi és fiatal csapatunk csütörtök reggel izgalmas kalandra indult Munkácsra és környékére. E térségben, a kárpátaljai régióban működött valaha a kelet-európai zsidóság egyik központja…
Munkácson a zsidó lakosság többségben volt a nem-zsidó lakossággal szemben. Annak idején még a nem-zsidók is beszéltek jiddisül. Nem csoda, ha Munkácsot Kis-Jeruzsálemnek is nevezték a helybéliek. A kicsiny, de lelkes munkácsi közösség Lebovics Ábrahám vezetésével nagy örömmel fogadta a Pestről érkező küldöttséget.
Csütörtökön Munkács városát, pénteken a környékét jártuk be. A Sabatot együtt töltöttük a helyi közösséggel. Ungvárról még Teichmann rabbi is csatlakozott hozzánk. Vasárnap a kisebb, de jelentős falvakat jártuk végig. Nem hagyhattuk ki Nagyszöllőst sem, ahol meglátogattuk Schmelke és Báruch rabbi sírját. Báruch, a híres Schnieur Zalman rabbi, a chábád chaszidizmus alapítójának édesapja.
Az úton hazafelé majdnem Romániába is áttévedtünk. Szerencsére Slomó a határállomáson megkérdezett egy román rendszámú autóst. A kommunikációt nyelvi nehézségek nem akadályozták. „Tedaber böivrit!”- hangzott az autós válasza.
Külön köszönet illeti a Róth testvéreket, Alexet és Györgyöt, akik jelentős segítséget nyújtottak az út lebonyolításához.
F.A.
