A Political Capital és a Figyelő közös országjelentése
Papp Zsolt 2007. április 17. 12:36
Az elmúlt nyolc év legkényesebb éve volt a tavalyi a politikai kockázatok tekintetében, de a gazdaságiak is nőttek 2005-höz képest – ez derül ki a Political Capital és a Figyelő közös országjelentéséből. Ugyan tavaly első ízben kapott bizalmat újra egy magyar kormány, ennek ellenére az őszödi beszéddel, őszi zavargásokkal megszorításokkal fűszererezett folyamatok megingatták a kormány stabilitását.
Ellentmondásos év volt 2006 a Figyelő és a Political Capital országjelentése szerint is, hiszen miközben a politikai kockázatokat szemlélve az elmúlt nyolc esztendő – mióta felmérések készülnek – mélypontjára jutott, a gazdasági kockázatok csökkentek. Természetesen mind a két mozgás összefügg a költségvetés helyzetével, pontosabban a kiigazításokkal.
A politikai kockázatok annak ellenére romlottak, hogy tavaly első ízben fordult elő a rendszerváltás óta, hogy egy kormányt újraválasztottak. Ám az így megszerzett politikai stabilitást kikezdték a megszorítások, amit csak tetézett a kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése, illetve az azt követő zavargások. Utolsóként következett a sorban az önkormányzati választások elbukása; mindez együtt kikezdte a kormány stabilitását – olvasható a jelentésben.
A nyári megszorításokkal járó folytonos jogszabályváltozások csökkentették a kiszámíthatóságot a gazdaságban is – emiatt tartják a Political Capital elemzői 2006-ot politikai rizikó szempontjából a legrosszabb évnek.
A reformok csak hosszabb távon csökkentik a kockáztokat
A megindított reformok tovább növelik a politikai kockázatokat, ugyanis erodálják a kormány támogatottságát, dacára annak, hogy a változások szükségességét – elvileg – elfogadja a lakosság. Az elemzők szerint mérséklődött a jogbiztonság annak ellenére, hogy az igazságszolgáltatás teljesítménye javult, ám a megszorításokkal összefüggő törvénydömping kedvezőtlenül hatott a jogrendszer stabilitására.
A korrupciót csökkentené a kampányfinaszrozási reform is (Fotó: Járdány Bence)
A sajtószabadságot érintő index az előző évhez hasonló – 62 pontos – lett a 100 pontos skálán. Az elemzés ugyanakkor idézi az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének kritikáját, amellyel a közszolgálati médiumok lesújtó helyzetét jelezték. A korrupciós index két ponttal – 58 pontra – csökkent, ugyanis a szélesebb közvélemény egyre közönyösebb e visszaélésekkel szemben, arról nem beszélve, hogy tavaly a pártok a törvényben engedélyezett összeg többszörösét költötték a választási kampányukra ellenőrizhetetlen módon.
2006-ban nőtt az idegenellenesség és az előítéletesség: a Tárki adatai szerint száz emberből 27 nem engedne semmilyen bevándorlót az országba, a társadalom kilenc százaléka nyíltan antiszemita, míg az emberek 36 százaléka nyíltan romaellenes. Egyetlen részindex, a „korszerű állam” mutatója javult 2005-höz képest, igaz, egyetlen pontocskával. A reformok részeként nőtt az állami szervezetek centralizációja és hatékonysága, ám ez a folyamat hamar megakadt az érdekképviseletek ellenállásán.
A politikai kockázatok között van a nyílt rasszimus is (Fotó:MTI)
Az állam és gazdaság kapcsolatát rontották az évközi megszorítások és adóemelések, amelyek tovább növelték a politikai, ugyanakkor mérsékelték a gazdasági kockázatokat.
Bár az átlagot tekintve az elmúlt hét esztendő legkedvezőbb indexét kapta, a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázatúnak minősítik a gazdaságkutatók; a gazdasági összeomlástól csak a kedvező külpiaci helyzet és a kormányváltás utáni kiigazítás mentette meg az országot. Az éves kockázati index 55,1 pontra emelkedett, az előző évi az előző évi 53,6 pontról, ahol ez a javulás jele. Ugyanis a gazdasági részindex – szemben a politikai kockázati mutatóval – minél magasabb, annál kedvezőbb.
Megoldás: további megszorítás, fellépés a korrupció ellen
A részindexek közül a költségvetési egyensúlyi mutató vészesen megközelítette a nagyon magas kockázatú tartományt, ami nem meglepő a 10,1 százalékos GDP arányos államháztartási hiány ismeretében, mely egyben 2006 Európa-, de talán világrekordja is volt.
Az elemzés készítői szerint a nagy gazdasági és a politikai kockázatok árát megfizette a magyar gazdaság: a magas kamatokban, drága államadósság-finanszírozással, csökkenő tőkebeáramlással és a beruházások visszaesésével.
A gazdasági elemzést készítő kutatók szerint a gazdasági kockázatok csökkentéséhez tovább kell folytatni az államháztartási deficit lefaragását, de a gazdaság számára az igazán megnyugtató az lenne, ha az Alkotmányban rögzítenék az egyensúlyi költségvetési gazdálkodás követelményét. További adóemelések csak a fogyasztást és az ingatlanok adóztatását érinthetik, minden további olyan döntés, amely a foglakoztatást, beruházást terhelné, rombolná a gazdaság versenyképességét.
A politikai kockázatokat a reformok hatékonyabb kommunikációja is mérsékelhetné, ugyanis a kormány és a reformok heves elutasítása a megkezdett átalakulásokat kezdheti ki. Hasonlóan fontos a jelentés készítői szerint a korrupció elleni harc, ehhez az elemzők látványos lépéseket javasolnak, továbbá érdemi vitát a bevándorlás és az előítéletesség kérdéseiben, ellenkező esetben a politikai kockázatok újabb területen is jelentkeznek az etnikumok közötti konfliktusokban.
