Bár egyes híradások szerint már nem él, mégsem biztos, hogy valóban kivégezték Alan Johnstont, a BBC tudósítóját. A család a szabadon bocsátását követeli, többen az Európai Bizottság épülete előtt virrasztottak érte.
Johnstont március 12-én rabolták el a Gázai övezetből. Az egy hónapos fogsággal tragikus rekordot döntött: ő a térség leghosszabb időre eltűnt külföldi állampolgára. Húsz személy, többnyire segélyszervezetek munkatársai és újságírók szenvedtek el hasonló támadást a közelmúltban. Bár az eddigi áldozatok mind kiszabadultak, a BBC tudósítójának sorsa egyre bizonytalanabbnak tűnik.
Vasárnap egy eddig ismeretlen palesztin csoport, a Tauhíd és Dzsihád Brigádjai azt állította palesztin újságíróknak eljuttatott levelében, hogy már megölték a tudósítót. Mivel bizonyítékokkal nem szolgáltak, a hír hitelességét a palesztin belügyminisztérium kétségbe vonta, és a BBC is rémhírnek minősítette.
A Johnston-szülők nyilatkozatot adtak ki, amelyben reménytelenül aggasztónak nevezik a helyzetet. A közleményben szerepel, szívből kérik azokat, akik bármit tudnak a fiuk állapotáról, jelentkezzenek a gázai hatóságoknál, és segítsék a megmenekítését.
A család és a szabadulásáért tüntető újságírók egyaránt felhívták a terroristák és a világ figyelmét arra, hogy Johnston „csak” a munkáját végezte. Hogy mindezt megtehesse, három éven át folyamatosan köztük élt az öntörvényű és gyakran életveszélyes területen. Sokan úgy tartják, hogy a nyugati újságírók közül egyedülálló teljesítményt nyújtott tudósításaival.
A feltehetően arabok által elkövetett emberrablás azért is figyelemre méltó, mert a BBC-t gyakran érte az egyoldalúság vádja a közlemúltban. Az izraeliek jelentős része úgy gondolja, hogy a brit társaság nem kiegyensúlyozottan mutatja be a közel-keleti helyzetet, a palesztinokat jobb színben festi le, mint amire szerintük méltók lennének. A zsidó államban az is általánosan elterjedt vélemény, hogy a BBC viszonylag kevés szót ejt az izraeliek szenvedéseiről.
A térségben azért is érzékenyek az európai államok és sajtó véleményével kapcsolatos kérdésekre, mert Brüsszel anyagi értelemben is segíti a békefolyamatot. Köztudott tény például, hogy a Palesztin Hatóság költségvetésének mintegy kétharmadát az Európai Unió finanszírozza.
MH
