A holokausztra emlékezett napirend előtt a parlament. A beszédek közös eleme volt: arra figyelmeztetnek az áldozatok, hogy mindenkinek fel kell emelnie a szavát a kirekesztő, antiszemita nézetekkel szemben.
2001-ben a Fidesz vezette kormány kezdeményezésére nyilvánította az Országgyűlés emléknappá április 16-át (Fotó: Németh András Péter)
· Rosszul lett az ülésteremben Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője
· Gál J. Zoltán a topmenedzser?
„Ne féljünk felemelni a szavunk mindennemű igazságtalansággal szemben! Ne féljünk tenni a lealacsonyítás, a kirekesztés ellen! Ne féljünk a kőtáblák parancsolatai szerint élni! Ne féljünk a szó történetiségét ismerő és tisztelő demokraták lenni!” – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap, mielőtt a parlamenti frakciók – a történelmi egyházak, köztük a zsidó felekezet képviselőinek részvétele mellett – néma főhajtással megemlékeztek volna a holokauszt tragédiájáról. Szili Katalin szerint a „soha többé” megerősítése a legelemibb gesztus, amit tehetünk.
A köztársasági elnök a zsidóság tragédiájáról
Látogatást tett tegnap a köztársasági elnök a holokauszt-emlékközpontban. Sólyom László kijelentette: a holokauszt nem olyan esemény, amelyre ünnepi alkalmakkor, évente egyszer kell emlékezni, hanem olyasmi, amelyre minden európai embernek folyamatosan emlékeznie kell. Az államfő szerint a zsidóságot ért tragédia olyan botránya a történelmünknek, amelyet mindenkinek fel kell dolgoznia, és amíg ezt nem tesszük meg, addig magunkkal sem lehetünk tisztában. A kormányfő, mint már korábban is, közös nemzeti tragédiáról beszélt, s arról, akik aktívan részt vettek a népirtásban, átléptek egy határt: a gonosszal kokettáltak. De elítélte azokat is, akik hallgatagon végignézték a gyilkolást. Gyurcsány Ferenc zéró toleranciát kért a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokkal szemben, s egy erről szóló kiáltvány aláírását kezdeményezte. Ebben többek között szerepel: „A szavak és a tettek erőszakot szülhetnek, de példát is mutathatnak… Éppen ezért a zéró tolerancia elvét hirdetjük meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedeteikkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, s akik vallási, faji, származási vagy nemi alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között. Nem vállalunk közösséget szélsőséges egyénekkel és csoportokkal. Elhatárolódunk az antiszemita és rasszista megnyilvánulások minden formájától. Semmilyen formában nem támogatjuk azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót.” Ehhez kapcsolódva Bárándy Gergely (MSZP) kezdeményezte a gyűlöletbeszéd büntethetőségének bevezetését. Este a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége úgy döntött, aláírja a Gyurcsány Ferenc által előterjesztett kiáltványt a gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szembeni zéró toleranciáról. Navracsics Tibor frakcióvezető megjegyezte: a Fidesz és a KDNP képviselői aláírják a kiáltványt, bár furcsának tartják azt a módot, ahogyan a miniszterelnök mindenfajta egyeztetés nélkül, napirend előtt „csapta ki az asztalra”.
Pokorni Zoltán (Fidesz) felidézte, hogy 2001-ben a Fidesz vezette kormány kezdeményezésére nyilvánították emléknappá április 16-át. A politikus szerint a részvét, a morál menthet meg minket egy újabb, hasonló tragédiától. „Állj ellen a gonosznak, ne légy eszköz, ne légy rabja divatnak, pártoknak, s légy ember!” – mondta a képviselő. Az őt követő szocialista Hiller István megköszönte a Fidesz-KDNP-nek, hogy nem vonult ki a teremből az emlékezés idején. Örömét fejezte ki, hogy van olyan ügy, amely összeköti a nemzetet. Harrach Péter (KDNP) azt mondta, a hiteles kereszténydemokrata magatartással, emberszeretettel megelőzhető a holokauszthoz hasonló tragédia. Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly szerint fontos a szembesülés is. A frissen megválasztott szabad demokrata frakcióvezető kapcsolta leginkább össze a napi politikai helyzettel az emlékezést, amikor élesen kikelt az árpádsávos zászlók ellen. Eörsi Mátyás szerint a halottak tisztelete megköveteli azon szimbólum használatának tiltását, amely alatt embereket „mészároltak le”. Szerinte a helyzet ahhoz hasonló, mintha Németországban arra hivatkozva használhatnák a horogkeresztet, hogy az ősi ázsiai szimbólum.
Németh Era, Pindroch Tamás
