A gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szembeni zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte a törvényhozókat Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a parlamentben. Október 9. óta először a Fidesz és a KDNP képviselői végighallgatták Gyurcsány felszólalását és nem vonultak ki a teremből. Az országgyűlésben főhajtással emlékeztek meg a törvényhozók a holokauszt áldozatairól. A holokauszt nemzetközi emléknapján világszerte a vészkorszakra emlékeztek. Izraelben két percre megszólaltak a szirénák.
A kiáltvány szerint az aláírók nem vállalnak felelősséget a szélsőséges egyénekkel és csoportokkal és elhatárolódnak az antiszemita, rasszista megnyilvánulások minden formájától, továbbá nem támogatják azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót. A kormányfő által ismertetett dokumentum a zéró tolerancia elvét hirdeti meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedeteikkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak.
Gyurcsány Ferenc a T. Házban arról beszélt, hogy eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rassziszmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai készítették elő. A miniszterelnök nemcsak a kirekesztők, hanem a „csendben maradók” felelősségét is felvetette. Azt is hangsúlyozta, hogy az állam felelőssége megvédeni polgárai biztonságát. A különböző politikai erők azonos jegyeként említette, hogy nem kokettálnak a rasszista gondolatokkal.
Keddre várhatóan minden képviselő megkapja a kiáltványt – közölte a Kormányszóvivői Iroda. A kormányfő kísérőlevelében azt kéri, hogy aki egyetért a kiáltvány tartalmával és céljával, az aláírva küldje vissza a dokumentumot a miniszterelnöki titkárságra. A képviselők saját kezű aláírásával ellátott valamennyi példányt összegyűjtik, és egybekötve elküldik a Magyar Országgyűlés könyvtárának, hogy ott őrizzék meg őket az utókornak. Az ellenzéki képviselők is aláírják a kiáltványt. Ezt Navracsics Tibor jelentette be a TV2 Tények című műsorában.
Érdekesség, hogy október 9. óta először a Fidesz és a KDNP képviselői végighallgatták Gyurcsány felszólalását és nem vonultak ki a teremből. Ezt a többi között a meghívott vendégek – közjogi méltóságok mellett a történelmi egyházak és a zsidó hitközség vezetői, tisztségviselői – tiszteletével, a megemlékezéssel indokolták és azzal, hogy a kormányfő nem politikai beszédet mondott.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a főhajtás, és a „soha többé”-elv fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, szomorúsággal és szégyennel tölti el, hogy 1920-ban, 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben az emberi szabadságjogokat eltipró, a méltóságot tiszteletben nem tartó, a polgári jogegyenlőséget sértő törvények születtek a parlamentben. Szili cselekvésre buzdított, mondván „ne féljünk tenni a kirekesztés ellen”. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke pedig arról beszélt, kormányzásuk idején nem azért javasolták, hogy április 16-án holokauszt-napot tartsanak Magyarországon, mert bűntudatot akartak kelteni a felnövekvő generációkban, hanem felelősségérzetet szerettek volna kialakítani a fiatalokban. Pokorni emlékeztett arra, hogy 2001-ben tartották az első holokauszt megemlékezést az Országgyűlésben és arról a szószékről hangzott el a kaddis – a zsidó gyászima – , ahonnan annak idején a zsidótörvények mellett érveltek a képviselők. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tiszteletreméltónak nevezte Pokorni kezdeményezését. Szerinte a különböző kormányokat a holokausztról való gondolkodásuk is összeköti. A fideszes kezdeményezés után az MSZP kormány idején jött létre a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely.
Vannak egy országban alapvető kérdések amelyben egyet kell érteni, a liberálisok a Holokauszt Emléknapján ilyen ügynek ajánlják a halottak tiszteletét – mondta az SZDSZ frakcióvezetője. Eörsi Mátyás szerint a mélyen megosztott magyar közéletnek szüksége van erre. Hangsúlyozta, hogy néha tízezer szavazat sem érheti meg azt, hogy bárki olyan szimbólumokat fogadjon el, amelyek alatt több száz ezer embert mészároltak le. Azt ajánlja – tette hozzá -, hogy egyetlen politikusnak se kelljen védekeznie az antiszemitizmus vádjával szemben, és az összes politikai erő tegyen meg mindent azért, hogy az árpádsávos zászlók tünjenek el a közterekről, a politikai rendezvényekről. Eörsi úgy vélte azonban, hogy abban is egyet kell érteni, hogy Kádár Jánost nem lehet szociáldemokratának nevezni, hiszen ebben a országban embereket öltek meg.
Hatmillió emberre emlékezünk, akiket a lehető legkegyetlenebb módon öltek meg – mondta az MDF frakcióvezetője. Herényi Károly hozzátette: köztük hatszázezer honfitársunk volt, ami minimum három magyar város lakosságának felel meg, „ennyivel lettünk kevesebben, ennyi magyart gyilkoltak meg”. Arra a kérdésre – folytatta -, hogy lehet-e tanulsága hatmillió ember halálának két szó a válasz: „soha többé”. Herényi kijelentette, a 386 képviselő és a kormány tagjai ebben egyet értenek és közös a felelősségük, hogy ezt a két szót a tízmillió magyar fejébe égessék. Az MDF frakcióvezetője azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a gyerekek tudjanak a holokausztról, nem lehet azt mondani, hogy „túl vagyunk rajta”, hogy nem kell szembesülni vele: mert amíg ember van a földön, emlékezni kell, mert védekezni csak az ellen lehet, amit jól ismerünk.
A KDNP-s Harrach Péter azt kérdezte, milyen eszmeiség és magatartás kell ahhoz, hogy a holokauszthoz hasonló események ne ismétlődhessenek meg. Szerinte hiteles keresztény magatartásra van szükség és „olyan nemzedéket kell nevelnünk, amelyben él a hiteles ember- és társadalomkép, és akkor nem kell félnünk újabb népirtástól”. Azt is közölte, az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani függetlenül attól, hogy ki milyen vallású, milyen származású és milyen életformát választ.
Az Élet Menetében sok ezer – a világ számos országából, köztük Izraelből érkezett – ember vonult végig hétfőn Lengyelországban az Auschwitzból a birkenaui haláltáborba vezető úton.
A holokauszt hatmillió áldozatára emlékezett hétfőn Izrael is. Délelőtt, közép-európai idő szerint kilenc órakor országszerte két percre megszólaltak a szirénák, az utcákon megállt az élet és a lakosság egyperces csenddel emlékezett a nácik és kiszolgálóik által meggyilkoltak milliókra. A hétfő napnyugtáig tartó megemlékezések már vasárnap este megkezdődtek, többek között a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen, ahol Ehud Olmert izraeli kormányfő beszédében bírálta mindazokat, akik nem vonták le a vészkorszak tanulságait. A miniszterelnök a zsidó állam „történelmi feladatát” abban jelölte meg, hogy küzdjön a faj- és idegengyűlölet ellen. „Izraelben olyan társadalmat kell építeni, amelyet azoknak az elképzeléseivel éppen ellentétes eszmék itatnak át, akik megpróbáltak bennünket megsemmisíteni” – hangoztatta. Dalia Icik ideiglenes elnök „káinbélyegnek” és „az emberiség szégyenfoltjának” nevezte a holokausztot.
Népszava Online
