Zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte a képviselőket a miniszterelnök
Hírszerző információ 2007. április 16. 18:24
Egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a holokauszt áldozataira az Országgyűlés ülésnapjának kezdetén. A Holokauszt Emléknapján a magyar politikai vezetők a „soha többé!” kötelességére, az emlékezés fontosságára figyelmeztettek. Az idén is több százan vettek részt az Auschwitzból a birkenaui haláltáborba vezető zarándokúton.
Magyarországon 2001 óta emlékeznek meg április 16-án a holokausztról. 1944-ben ezen a napon kezdték meg a kárpátaljai zsidóság gettókba terelését, majd pedig haláltáborokba szállítását. Az akkori Magyarország területéről több mint 400 ezer magyar állampolgárt deportáltak származása miatt. Legtöbbjüket az auschwitz-birkenaui haláltáborban gyilkolták meg.
Ma is egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők az áldozatokra az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ezt megelőzően emlékező beszédében azt mondta: az áldozatok előtti főhajtás, a „soha többé” megerősítése a legelemibb gesztus, amit tehetnek. Meg kell tanítani a gyerekeket is arra, hogy hová vezethet a tolerancia hiánya, mit jelent az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a rasszizmus, a kirekesztés – tette hozzá.
Elmondta: szomorúsággal és szégyennel tölti el, hogy 1920-ban, 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben emberi szabadságjogokat eltipró, a méltóságot nem tiszteletben tartó, a polgári jogegyenlőséget sértő törvények születtek a parlamentben.
Gyurcsány: „Megfellebbezhetetlen kötelesség”
A miniszterelnök napirend előtti beszédében a gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szemben zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte az Országgyűlés tagjait. Gyurcsány Ferenc ismertette a kiáltvány szövegét, amellyel az aláírók kimondják, hogy nem vállalnak közösséget szélsőséges egyénekkel és csoportokkal, elhatárolódnak az antiszemita és a rasszista megnyilvánulások minden formájától, és semmilyen formában nem támogatják azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót.
A miniszterelnök elmondta, eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai készítették elő. Ezért figyelmeztetünk a beszélő felelősségére, mint ahogy a csendben maradók felelősségére is – fűzte hozzá.
„Eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tette”
Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország és a harmadik Magyar Köztársaság minden kormánya érti és tudja, hogy Isten és ember előtt van egy meghaladhatatlan és megfellebbezhetetlen kötelessége: megóvni polgárainak biztonságát, és megakadályozni, hogy a legszörnyűségesebb még egyszer bekövetkezhessen.
A miniszterelnök szerint sokfajta felelőssége van egy államnak, a kormánynak, de a legelső az, hogy óvja valamennyi polgárát. Hozzáfűzte: ehelyett Szent István ezeréves államának képviselői a hazára, a nemzetre, a magyarságra hivatkozva vagy aktívan, vagy csendben közreműködtek abban, hogy magyarok százezreinek „a szervezett ocsmány halál legyen a vége”.
Sólyom: „a történelem botránya”
A köztársasági elnök az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, amikor látogatást tett a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely Páva utcai épületében. Sólyom László a kiállítás megtekintése után azt mondta: nem könnyű megszólalni azután, amit látott.
Az államfő kiemelte: nem olyan esemény ez, amire ünnepi alkalmakkor, évente egyszer kell emlékezni, hanem olyasmi, amire minden európai embernek folyamatosan emlékeznie kell. A holokauszt egy olyan botránya a magyar történelemnek, amelyet mindenkinek fel kell dolgoznia – mondta Sólyom László. Hozzátette: amíg ezt nem tesszük meg, addig önmagunkkal sem lehetünk tisztában.
Az államfő fontosnak nevezte, hogy a kiállításra egykori túlélők, családjukat kereső emberek mellett nagyon sok iskolás is ellátogat. Az elnöki vizit végén a Radnóti Miklós általános iskola hatodikosai érkeztek meg az emlékközpontba, velük röviden el is beszélgetett Sólyom László.
A halottak útja
A vasárnapi Élet Menetében mintegy ötezer ember emlékezett Budapesten a holokauszt áldozataira. Utána több százan vonatra szálltak, hogy Lengyelországban, az Auschwitz-Birkenau láger területén több tízezer más zarándokkal együtt részt vegyenek a nemzetközi megemlékezésen.
A túlélők és hozzátartozók évente gyalog teszik meg az Auschwitzból a birkenaui haláltáborba vezető három kilométeres utat, így emlékezve meg a náci népirtás sokmillió áldozatáról. A „halottak útja” az auschwitzi tábor és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között húzódik.
A menet indulását megelőzően a 18. számú magyar barakknál tartott megemlékezést a Magyarországról érkezett csoport. A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak történetét. A beszédeket követően a résztvevők hat gyertya meggyújtásával adóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének.
Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik.
(Forrás: MTI, inforadio.hu, israelinsider. Fotónkon és leadképünkön: az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor)
