Le Pen Sarkozy-szekálása nem éri el a magyar „nemzeti radikális párt” elnöke és élettársa ingerküszöbét
Gavra Gábor, Vas Michaela 2007. április 15. 16:37
A magát „nemzeti radikálisnak” nevező Csurka-párt „testvérpártjának” tekinti a francia Nemzeti Frontot, amelynek vezetője a héten több ízben Nicolas Sarkozy konzervatív francia elnökjelöltnek címzett magyarellenes kijelenésekre ragadtatta magát. Lapunk a MIÉP elnökét, elnökhelyettesét, sőt – utóbbi tanácsára – az elnök élettársát is megpróbálta szóra bírni Le Pen kirohanásai ügyében, de sikertelenül.
A MIÉP honlapján máig a párt történetének jelentős diplomáciai sikereként értékelik, hogy 1996. október 27-én Csurka István pártelnök meghívására Budapestre látogatott a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front vezetője, Jean-Marie Le Pen.
„1996. október 27-e kiemelkedő nap a hároméves párt történetében, mivel jelentős diplomáciai siker: a MIÉP hivatalos vendégeként Budapestre érkezik Jean-Marie Le Pen, francia testvérpártunk, a Front National karizmatikus elnöke, aki a Parlament előtti Kossuth téren óriási tömeg előtt beszédet intéz a magyar nemzeti radikálisokhoz. Másnap Csurkával közös sajtótájékoztatót tart a Hotel Hiltonban.
Magyarországi jelenléte – amely Csurka István májusi párizsi meghívásának viszonzásaként is értelmezhető – nemcsak a hazai, de a külföldi balliberális sajtó felhördülését is kiváltotta. Idehaza a pártok vezetői egymást túllicitálva deklarálták, hogy nem vállalnak közösséget olyan párttal, amelyik Le Pennel szóba áll. A Le Pen-látogatás kiváltotta hisztéria meglepően sokáig elhúzódott: Torgyán József majdnem egy év elteltével, „nyilvános bocsánatkérésre szólította fel Csurka Istvánt a Jean-Marie Le Pennel fenntartott kapcsolatai miatt.” (Népszabadság, 1997. szept. 27.)” – ez olvasható Le Pen tizenegy évvel ezelőtti budapesti látogatásáról a MIÉP hivatalos párttörténetében.
Testvérpártok vezérei. Csurka István és Jean-Marie Le Pen közös nagygyűlése (Fotó: gazeta.pl)
A Hírszerző kíváncsi lett volna arra, hogy mi Csurka István pártjának véleménye a „testvérpárt” vezetőjének – Nicolas Sarkozynek címzett – magyarellenes kijelentéseiről.
A „büszke francia” esete a „bevándorlóivadékkal”
Mint emlékezetes, Jean-Marie Le Pen csütörtökön ismételten magyar származása miatt támadta jobboldali riválisát, miközben jelezte: semmilyen személyes konfliktusa nincs Nicolas Sarkozyvel és programjában több lehetséges megegyezési pontot is lát.
„Ha francia származású magyar lennék, soha nem jutna eszembe, hogy a Magyar Köztársaság elnökének jelöltessem magam” – jelentette ki a szélsőjobboldali politikus a France 2 közszolgálati televízióban. Véleménye szerint az államfőnek – aki egy nem átlagos politikus – „történelmi és spirituális dimenziója” van. „Sarkozy azt állítja, hogy büszke magyar származására; én pedig büszke vagyok francia származásomra” – tette hozzá.
A Le Figaro című konzervatív napilapnak adott interjúban Le Pen hangsúlyozta: mivel Sarkozy vállalja külföldi származását, jelöltsége egy külföldi fiának jelöltsége, s ezért lesznek olyanok, akik csak azért szavaznak rá, mert külföldi származású. Az oktatás, a pénzügyi és a nyugdíjreform terén Le Pen számos megegyezési pontot lát saját és a konzervatív jelölt programja között, de nehezen tudja elképzelni, hogy bármilyen megegyezés szülessen olyan jelöltekkel – így köztük Sarkozyvel -, akik az elmúlt harminc év bevándorlási és európai politikáját kívánják folytatni.
Le Pen nem először támadta Sarkozy-t magyar származása miatt, korábban „bevándorló-ivadéknak” nevezte, míg önmagát „Franciaország szívéből való” jelöltként jellemezte. (Sarkozy apja – Nagy-Bócsay Sárközy Pál – magyar bevándorló, anyja pedig görög származású francia zsidó.)
Célegyenesben
A Le Pen-Sarkozy csörte pikantériája, hogy Sarkozy bevallottan a bevándorlással szembeni kemény vonal követésével próbálja elhódítani Le Pentől választóit, ezért a Nemzeti Front elnöke ezen a területen próbálja a legtöbb csapást mérni ellenfelére. Nem is teljesen eredménytelenül, amit egyebek között a mostani elnökválasztási kampány egy meghökkentő jelensége is igazolni látszik.
A már letelepedett, állampolgárságot nyert egykori bevándorlók, illetve az egykori bevándorlók sarjai közül sokan Le Penre készülnek szavazni, ezt jelzi legalábbis a francia belügyminisztérium egy tanulmánya, amelyet a Le Canard Enchainé című hetilap hozott nyilvánosságra. E tanulmány szerint az észak-afrikai származású franciák nyolc százaléka (mintegy százezer ember) kívánja Le Penre adni a voksát.
A legfrissebb felmérések szerint egyébként csökkent a különbség Sarkozy és baloldali riválisa között. A BVA közvélemény-kutatóintézet szerint a jobboldali jelölt 1,5 ponttal esett vissza az előző felmérés óta, de még mindig ő nyerné meg az elnökválasztás első fordulóját 28 százalékkal, „ha ma lenne a választás”. Ségolene Royal továbbra is 24 százalékon áll a centrista Bayrou (18 százalék) és az egyre népszerűbb Le Pen (14 százalék) előtt. A CSA adatai szerint Sarkozy 27 százalékkal vezet, Royal 1,5 pontot javított és jelenleg 25 százalékon áll, a 19 százalékon álló Bayrou két ponttal esett vissza, Le Penre pedig a megkérdezettek 15 százaléka szándékozik szavazni április 22-én az első fordulóban.
„Le Pen szeret felháborító, rémes dolgokat mondani, csak hogy magára irányítsa a figyelmet” – reagált a Nemzeti Front elnökjelöltjének szavaira a Népi Mozgalom Uniójának elnökjelöltje a France-2 televíziónak adott nyilatkozatában.
„Nem vérségi jog”
Sarkozy később a közép-franciaországi Tours-ban tízezer fős hallgatóság előtt valóságos szónoklatot intézett Le Penhez a szélsőjobboldali politikus kijelentésére válaszolva:
„Le Pen úr azt akarta sugalmazni, hogy nem vagyok eléggé francia ahhoz, hogy Franciaország elnöke lehessek. Igen, bevándorlók gyermeke vagyok, egy magyarnak a fia és egy görögnek az unokája, aki Franciaországért harcolt az I. világháborúban. Igen, a családom idegenből szakadt Franciaországba. De ez a család, Le Pen úr, szereti Franciaországot, mert tudja, hogy mivel tartozik Franciaországnak. Igen, kevert vérű francia vagyok, aki hiszi, hogy mindenki a Franciaországért érzett szeretete arányában francia (…) Franciaország nem egy faj, nem egy etnikum, nem vérségi jog, hanem akarat az iránt, hogy együtt éljünk, ugyanazon értékek mentén” – jelentette ki a franciaországi elnökválasztás konzervatív esélyese.
Kalandjaink a MIÉP-elnökkel, annak helyettesével és élettársával
A Hírszerző szerette volna megtudni, mi a véleménye a magát vállaltan a Nemzeti Front „testvérpártjának” tekintő MIÉP-nek Le Pen magyarellenes kijelentéseiről. Ez azonban három nap alatt sem sikerült, pedig mindent megpróbáltunk.
Először a MIÉP hivatalos honlapján, elérhetőségeivel együtt szereplő legmagasabb rangú pártvezetőt, dr. Kovács László elnökhelyettest kerestük meg, ám ő nem érezte magát illetékesnek az ügyben, ezért Csurka István pártelnök élettársához, Papolczy Gizellához irányított minket.
Papolczy Gizella arra kérte munkatársunkat, hogy kérdéseit, illetve Le Pen kijelentéseinek összefoglalóját a Függetlenség című lap webmesterének (!) címére küldje el email-ben; amit pénteken meg is tettünk. Sajnos azonban azóta sem kaptunk semmilyen, még levelünk megérkezését nyugtázó visszajelzést sem – sem a MIÉP elnökétől, sem élettársától. Türelmesen várunk.
(Forrás: Hírszerző/Der Spiegel/AFP/AP/MTI)
