Szeptember 11-e előtt sok amerikai még csak nem is hallotta a dzsihád kifejezést. Mára Amerika Afganisztántól kezdve Irakon át és azon túl is a dzsihád erői ellen küzd. Mi hajtja ezeket az embereket, akik Amerika szétrombolására tették föl az életüket?
Valóban tudják-e az amerikaiak, hogy kik ellen is zajlik igazából a terrorizmus elleni küzdelem? A „radikális iszlám” kifejezésből nem derül ki minden. al-Kaida, Hezbollah, Hamasz, mindezek a nevek ismerősen csengenek, de mi is a küldetésük? Még néhány amerikai képviselő is nehezen válaszolt erre a kérdésre.
Az al-Kaida egy szunnita csoport, de akár az al-Kaidáról, akár az iráni síita iszlámról van is szó, a különböző iszlám csoportoknak van egy közös tulajdonságuk: a dzsihádba, a „szent háborúba” vetett hit.
Walid Phares terrorszakértő három évtizede figyelmezteti a Nyugatot a dzsihád egyre növekvő fenyegetésére. Legutóbbi könyvei, a „Dzsihád jövője” és az „Az eszmék harca” a dzsihád mozgalmának múltját, jelenét és jövőjét elemzi, valamint hogy Amerika hogy tudja azt legyőzni.
„Az al-Kaida második generációjáról beszélhetünk, akik integrálódtak a nyugati világba, állampolgárok vagy ott tartózkodnak, akik az al-Kaida előremozdításán tevékenykednek.”– mondja Walid Phares.
Ez a vallási doktrína kimondja, hogy minden nem muzulmán embert át kell téríteni, ha szükséges, akár le is igázni. Végső céljuk, hogy megalapítsanak egy világméretű muzulmán államot.
„Nagyon sok történetet hallottunk a mi (USA) külpolitikánk alkotta terrorizmusról, arról, hogy a dzsihádot az arab-izraeli konfliktus kezdeményezte… nos, a tényeket figyelembe véve ez nem igaz. A dzsihád mindig is, immár 1300 éve egy „szent háború” volt, amit a Kalifátus, a Muzulmán állam irányított. De az új dzsihád követői, akik Amerika ellen, a Nyugat ellen és a mérsékelt muzulmánok ellen indítottak háborút csak a 20-as években tűntek föl, sokkal a hidegháború, szeptember 11. illetve Izrael államának megalapítása előtt, és egyre csak fejlődtek, stratégiákat találtak ki, végignézték a hidegháborút és megvárták, amíg eljön az ö idejük. A 70-es években a dzsihád harcosainak másik csoportja, az irániak kerültek előtérbe, akiknek két fő vonulatuk van: egyfelől a szunniták, másfelől a síiták, megalapították a saját dzsihádjukat és ők is hadat üzentek a Nyugatnak.” – fejti ki a terrorszakértő Phares.
Felmerülhet a kérdés: akkor igaz egyáltalán, hogy az iszlám a béke vallása? Honnan is származik a dzsihád, nem a Koránban gyökerezik? Erről Phares a következőket állítja:
Walid Phares”Muzulmán történészek alapján az ősi dzsihád fogalma az iszlám hatodik, nem hivatalos pillére, amit az államok vezetői a Kalifák, sok idővel Mohamed próféta után is a háború eszközeként használtak, békekötések vagy hadüzenetek ürügyeként, tehát ez a muzulmán állam eszközeként szolgált. A probléma az, hogy már a 21. században élünk, létrejött a nemzetközi jog, és a dzsihádisták nagy részben középkori eszközökhöz nyúlnak, a Kalifátus nevében indítanak újra háborút, ami már nem is létezik.”
Sok helyütt az iszlám „szent háború” erőteljes terjedése miatt ma az az állítás terjed, hogy a dzsihád egy szellemi élmény. És az ezzel kapcsolatos vita csak a Nyugaton, leginkább Amerikában terjed. Például Bejrútban vagy bárhol a Közel-Keleten nem is létezik ez a kérdés, ott nincs vita a dzsihád természetéről, mindenki tudja, mi az, ha kimondják ezt a fogalmat: Ez egy Közel-Keletről induló hódítás volt, leigázva egész Észak-Afrikát és Franciaországot, de egész Szíriát, Iránt és Perzsiát is egészen Indiáig. Ez egy invázió volt, egy hódító háború, ami Birodalmak között zajlott. De mára az egyetemeken, sajnos leginkább Nyugaton azt tanítják, hogy a dzsihádnak van egy szellemi dimenziója.
„A dzsihád ideológiája napjainkban, a 21. században talán a legveszélyesebb, a legfőbb céljuk, hogy elerőtlenítsék a 21 arab államot a mostani formájukban, elerőtlenítsék az 52 muzulmán államot, beleértve a 21 arab országot is és megalapítsanak egy Kalifátushoz hasonló államot… egy Kalifátushoz hasonló államot(!), ami kegyetlenül bánik a kisebbségekkel, a nőkkel, megtagadja az emberi jogokat, egészen Marokkótól Kínáig. Ráadásul ez az állam a világ olajkészletének 70 százalékát felügyelné, és lehetőségük lehetne atomfegyverek birtoklására nem csak Iránban, hanem az ellenőrzésük alatt álló Pakisztánban is…tehát ez lenne a dzsihád, a hódítás újrakezdésének célja, fenyegetést jelentve az egész emberiségre, beleértve a mérsékelt muzulmánokat is!” – fejtette ki Phares.
Forgalomban van egy olyan kifejezés, hogy: mutáns dzsihád. Nos, mit is jelenthet ez? A terrorszakértő következőképpen foglalta össze:
Középkori módszerek”A dzsihádnak mutációi lépnek fel, változik. Ez egy nagyon ösi koncepció, de a modern dzsihádisták, akik oklevelesek, esetleg a Nyugaton diplomáztak, modern technológiákat használnak, ott vannak az interneten. Vannak al-Kaidás pilóták, és vannak olyan dzsihádisták is, akik a Nyugaton születtek, a második vagy a harmadik generációhoz tartozók, akik tökéletesen beszélik a nyelvet, állampolgárok, ugyanabban az oktatásban részesültek – tehát ök is változnak – már nem csak az öreg, régi típusú dzsihádisták vannak, akiknek az az örült célja, hogy megöljék a hitetleneket…ezek sokkal kifinomultabb emberek, akik beszivárognak és belülröl árulják el a rendszert, hihetetlen kihívást jelentve a nemzetbiztonság és a nemzetközi biztonság számára.”
A dzsihád kirobbanásának van-e köze a szegénységhez, ahhoz, hogy a Nyugatnak van pénze, nekik meg nincs? Figyelembe véve, hogy a radikális muzulmánok, akik Szaúd-Arábia vezetésének alapját jelentik, felügyeletük alatt tartják az olajból származó pénzeket – ebből a pénzből alapvetően meg lehetne változtatni az egész Közel-Kelet gazdasági helyzetét – nyugodtan állítható: nem a szegénység a kulcs, hanem a vallásuk követeli meg tőlük ezeket a tetteket.
„Éppen a szultánok, a gazdag olajmágnás sejkek, a térség néhány gazdag olajcége a vahabista irányzat alapítói és Irán – az iráni vezetés rengeteget tanult a vahabistáktól. Nem, itt egyáltalán nem a szegénységről van szó, hanem az elképesztő gazdagságot a dzsihád nevében, a „szent háború” finanszírozására fordítják.” – állítja Walid Phares.
CBN News
