Írók tizenkilenc országból
Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. április 12.
Vahur Afanasjev
(1979, észt) Egyetemi diplomáját gazdaságpolitikusként szerezte. Dolgozott újságíróként, szlogenszerzőként és kreatív igazgatóként. Brüsszelben él, az Európai Unió hivatalnoka. Három verseskötete, két elbeszéléskötete és egy regénye jelent meg.
Gerbrand Bakker
(1962, holland) Írt egy gyermekeknek szóló etimológiai szótárt és egy ifjúsági regényt, ez németül is megjelent. Első felnőtteknek írt munkája 2006-ban jelent meg, elnyerte a legjobb első regény díját, és nagy könyvsikernek bizonyult.
Viviane Chocas
(1962, francia) Magyar szülők gyermekeként született. Újságíróként-tudósítóként dolgozik. A Magyar bazár az első regénye, amely származásukat is megtagadó magyar emigránsokról szól, s amely magyarul is megjelenik a Palatinus kiadónál.
Giovanni D”Alessandro
(1955, olasz) Jogi egyetemet végzett, esszéket, rövidebb-hosszabb elbeszélő műveket ír, az abruzzói Il Centro című lap munkatársa. Elbeszélő prózájának visszatérő témája a részvét. A német szajhája című regénye 2006-ban jelent meg a Rizzoli kiadónál.
Teodora Dimova
(1960, bolgár) Angol szakon szerzett diplomát. A Bolgár Nemzeti Rádió szerkesztője. 1999 óta hét drámával van jelen a színházi világban. Majkite (Az anyák) című regényével elnyerte a legjobb kelet-európai könyv díját a tavalyi frankfurti könyvvásáron.
Nejc Gazvoda
(1985, szlovén) A ljubljanai színművészeti főiskolán kezdett filmezést és rendezést tanulni. Első, A mókusoktól nincs menekvés című kötetével elnyerte a legjobb első novelláskötet díját és az irodalmi Aranymadár-díjat. Regénye, a Camera Obscura 2006-ban jelent meg.
Andrius Jakuciunas
(1976, litván) Klasszika-filológiát tanult a vilniusi egyetemen. Servijus Galas feljegyzései című első, komoly visszhangot kiváltó regénye, melynek cselekménye a Római Birodalom virágkorában játszódik, 2005-ben jelent meg a Litván Írószövetség kiadásában.
Ignacy Karpowicz
(1976, lengyel) 2006-ban jelent meg Szívás című első regénye, amelyért a rangos Paszport Polityki-díjra jelölték. A könyv egy diák és egy újságíró egy napjáról szól. Etiópiáról írott műve 2007 májusában jelenik meg Wel-Come címmel. Angolból, spanyolból és amhara nyelvből fordít.
Márius Kopcsay
(1968, szlovák) Novellapályázatok díjazottja. A Kritick- deò (Kritikus nap) című elbeszéléskötetével 1998-ban elnyerte a legjobb pályakezdőnek adott Ivan Kraska-díjat. Ezt követte 2004-ben a Stratené roky (Eltékozolt évek). Tavaly jelent meg Domov (Otthon) című első regénye.
Rui Cardoso Martins
(1967, portugál) Jó nevű riporter, forgatókönyvíróként társszerzője volt a Contra-Informacaónak, amely tíz éve sikerrel megy a mozikban. Első regénye Ha nagyon szeretnék meghalni címmel látott napvilágot. Munkája komoly kritikai sikert aratott.
Berta Marsé Hoyas
(1969, spanyol) Kötődik a mozi világához, mert egy ideig szövegkönyvlektorként és -elemzőként dolgozott. 2004-ben La tortuga (A teknősbéka) című elbeszélésével elnyerte a 21. Aresti-díjat, és az En jaque (Sakk-matt) megjelenését és sikerét követően csak írni akar.
Eva Menasse
(1970, osztrák) A bécsi Profil újságírójaként indult. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőjeként végigkísérte a holokauszttagadó David Irving londoni perét, majd Prágában és Bécsben dolgozott. 2003 óta Berlinben él. A Vienna az első regénye.
Toon van Mierlo
(1971, belga) Holland és angol szakon tanult az antwerpeni, illetve a liverpooli egyetemen. Dolgozott banktisztviselőként, volt házmester és könyvesbolti eladó. 2006-ban közreadott első regénye, Az Ifjú apák boldogsága, ügyes és könnyed bemutatkozás.
Peteris Puritis
(1970, lett) Egy rigai rádióban zenei szerkesztőként, egy reklámügynökségnél kreatív igazgatóként dolgozik. A Koknesis az első regénye. A kritika abszurd regénynek, tudományos-fantasztikumnak, irodalmi félreértésnek, illetve alternatív lett történelemírásnak nevezi.
Knud Romer
(1960, dán) Összehasonlító irodalomtörténetet tanult. Az Aki pislog, fél a haláltól az első regénye, 2006-ban jelent meg. Egyszerre nyerte el a legjobb első könyvnek megítélt díjat és a könyvkereskedők nagy könyvsikereket megillető kitüntetését, az Arany babérkoszorút.
Ana Maria Sandu
(1974, román) A bukaresti egyetemen szerzett mesterfokozatot. A Re:Publik filmes, zenei és városi kultúrával foglalkozó folyóirat szerkesztője. Egy Chelbasan emlékiratai című, 2003-ban közreadott kötete epikus költemény. Első regénye, a Vagonházi lány 2006-ban jelent meg.
Selyem Zsuzsa
(1967, magyar) Kolozsváron él. Matematikát, magyar és angol irodalmat tanult a kolozsvári, esztétikából doktorált a budapesti egyetemen. A 9 kiló harmadik könyveként, de első regényeként 2006-ban látott napvilágot. A kritika kísérleti műnek tekinti. Németül is megjelent.
Sasa Stanisic
(1978, német) 2004 óta a Lipcsei Egyetem német nyelv- és irodalom szakos hallgatója. Számos ösztöndíjat és díjat nyert, többek között az Ingeborg Bachmann-verseny közönségdíját. Első regénye, a Hogyan javítja a katona a gramofont, 2006-ban jelent meg.
David Zábransk-
(1977, cseh) Jogi diplomát szerzett, szociológiát, filozófiát tanult. Erasmus-ösztöndíjasként fél évet töltött Finnországban. Dolgozik menekültügyi és emberi jogi szervezeteknek, fordít angolból, 2006 novemberében jelent meg első, Mindig más strandra vágyik című regénye.
