Aggodalmát fejezte ki az iraki helyzet alakulása miatt XVI. Benedek vasárnap a római Szent Péter téren mondott hagyományos húsvéti „urbi et orbi” üzenetében. A városnak és a világnak szóló üzenetben a pápa emlékeztetett napjaink ázsiai és afrikai konfliktusaira, a háborúk és terrortámadások ártatlan áldozataira, mindenekelőtt a gyermekekre. A katolikus egyházfő hétfőn nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban mondott misét. Idén az ortodox keresztények is ezen a hétvégén ünnepelték a húsvétot, mivel mind a Julianus-, mind pedig a Gergely-naptár szerint ugyanarra a napra esett.
XVI. Benedek pápa hétfőn felszólította híveit, hogy „ne féljenek” elvinni hitüket „a világ legtávolabbi zugaiba is”, mert „égető szükség” van az evangelizációra. A katolikus egyházfő a castelgandolfói pápai nyaraló ablakából szólt az összegyűlt hívekhez Mennyek királynője (Regina Coeli) fohászában, amely húsvét idején a szokásos Úrangyala (Angelus) imádságot helyettesíti.
A pápa húsvét vasárnap több mint százezer hívő előtt tartotta a hagyományos ünnepi misét, majd a Szent Péter bazilika központi erkélyéről mondta el „urbi et orbi” üzenetét, amelyet az idén a világ hatvanhét országának televíziói közvetítettek. XVI. Benedek külön kiemelte az afrikai konfliktusokat, a darfúri katasztrofális, és alábecsült humanitárius helyzetet, s utalt szomáliai harcokra, a zimbabwei válságra is. Emlékeztetett az állandóvá vált mészárlások sújtotta Irakra, ahonnan „semmi pozitív jel nem érkezik”, valamint a zavaros afganisztáni állapotokra, a libanoni bizonytalanságra. „Mennyi seb, mennyi fájdalom a világon” – szólt a pápa az egybegyűltekhez. „Az éhínségre, a gyógyíthatatlan betegségekre, a terrorizmusra, a túszszedésekre, a gyakran a vallás nevében elkövetett erőszak ezer arcára, az élet semmibe vételére, az emberi jogok megsértésére és a kizsákmányolásra gondolok” – tette hozzá.
A pápa megemlítette, hogy a Közel-Keleten a párbeszéd reményének a jelei mutatkoznak Izrael és a palesztinok között, ugyanakkor hangsúlyozta: nem felejtheti el, hogy a térségben milyen nehézségekkel kell nap mint nap a keresztény közösségeknek szembenézniük és hogy egyre többen vándorolnak el a keresztények hitük bölcsőjének földjéről.
Krisztus kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől – mondta a pápa, de Tamás apostol példáját idézve, aki Krisztus sebeit megérintve nyerte vissza hitét, kijelentette: „Csak egy olyan Isten méltó a hitünkre, aki annyira szeret bennünket, hogy magára veszi sebeinket és fájdalmunkat”.
Az üzenet végén XVI. Benedek hatvankét, köztük kínai, arab, héber és arámi nyelven mondta el hagyományos húsvéti áldását. A magyar nyelvű köszöntés tizenharmadikként, a lengyel nyelvű előtt hangzott el: „Krisztus feltámadott, halleluja”.
Idén az ortodox keresztények milliói is ugyanezen a hét végén ünnepelték a húsvétot. Összesen több mint százezer hívő vett részt Moszkva 242 templomában istentiszteleten, illetve a fővárosban tartott körmenetekben. Világszerte mintegy 150 millió az ortodox keresztények száma. A legnagyobb görögkeleti egyháznak, az orosznak mintegy 100 millió híve van Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban.
A világra ma jellemző vallási gyűlölködéssel és fanatizmussal szemben „a reménység jelének” nevezte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka azt a körülményt, hogy idén egy időben ünnepli húsvétot a katolikus és az ortodox kereszténység. Az ortodox keresztények prímása az isztambuli Szent György katedrálisban celebrálta a négyórás húsvéti liturgiát.
Milliók vettek részt a húsvéti miséken a Fülöp-szigeteken, a legnagyobb ázsiai katolikus közösségben. Manilában a gyerekek húsvéti tojásokat keresgéltek a parkokban. Az ausztráliai Sydney kikötőjében az Operaház lépcsőjéről köszöntötték a napfelkeltét a katolikus hívők, ott celebrálták a hajnali húsvéti misét. Az indiai keresztények Keralában ötven napos böjt után üdvözölték a húsvét beköszöntét.
Népszava Online
Keretes cikkek
Programok százai fogadták országszerte a kicsiket és nagyokat
Húsvét vasárnap a Vajdahunyad váránál indián zenekar játszott: sokan állták körbe őket és hallgatták a muzsikát. Köztük egy ötévesforma gyerek, az apjával. Ebben a korban a gyerek szívja magába a tudást, mindenre rácsodálkozik. Meg is kérdezte: – Kik ezek a bácsik? – Indiánok, Danika – válaszolt a papa és legurított a torkán majd” egy teljes doboz sört. – Miért indiánok? – kíváncsiskodott tovább a gyerek. – Azért, mert lelőttek egy sast, kitépték a tollakat a seggéből és a fejükre tűzték, azért Danika – szólt az atyai válasz és a bölcs papa szemével már a fagylaltoskocsit kereste, hogy elvonja fia figyelmét a további kérdésekről. A Városligetben jól fogyott a perec, a sör, a fagyi és a méteres luftballon, bár voltak pecsenyéjüket engedély nélkül sütögetők, akiket bódéstul bírtak távozásra a rendőrök. A legtöbben a Városliget árnyas fái alatt, vagy a betonteknő műjégpálya partján heverésztek, élvezve a napsütést. Az inkább május elsejei majálisra hajazó s a húsvétot vásári giccsé formáló programok között felüdülés volt az ötletes és az ilyenkor megszokott nyuszi- illetve tojásfétis ellenére is eredetinek mondható labirintusjáték a Mezőgazdasági Múzeumban. Itt a kicsiknek hatalmas, ötszáz négyzetméteres labirintusban kellett bolyonganiuk, hogy rátaláljanak a hatalmas, embermagasságú hímes tojásokra, melyek a fejtőrő kérdéseket rejtették, a „kulcsokat” az útvesztőből kivezető úthoz. Egy kislány húsz percig győzködte a mamáját, hogy visszamehessen mégegyszer a labirintusba, végül csak az állatkerti nyuszisimogató ígéretével sikerült őt „elcsalni”.
