Noha az előzetes remények akár három éremről is szóltak, végül cselgáncsosainknak meg kellett egy éremmel, egy ötödik és két hetedik hellyel elégedniük a hétvégi, belgrádi Európa-bajnokságon. Igaz, az az egy érem a legnemesebb fémből készült, ugyanis a 100 kilós Hadfi Dániel aranyérmes lett. Bosszankodni azonban kár a további, most elmaradt győzelmekért, hisz a magyar versenyzőknek van még bőven idejük arra, hogy kiharcolják a pekingi olimpián való részvételt.
A női szakágvezető, Csák József a verseny előtt legalább egy érmet remélt, ám végül tanítványai csak egy hetedik helyet értek el a 70 kilós Mészáros Anett révén. A magyar lány egyébként előbb is végezhetett volna, ám a bírók meglehetősen furcsán vezették nem egy találkozóját. Az olimpiai ezüstérmes, volt Európa-bajnok Csák szerint egyértelműen fáradtak voltak a lányok, valami pluszra szükség lett volna a pontszerzéshez, amire most sajnos egyikük sem volt képes. A bírók teljesítményére ő is külön kitért. „Két lánynál is a kárunkra ítélkeztek a bírók, akik ilyenkor nem egy esetben sajnos már azt nézik, hogy melyik országnak jön jól a segítség a kvalifikációban” – dühöngött utólag Csák.
A fiúknál az éremszerzéshez a 66 kilós Ungvári Miklós és a 60 kilós Burján László állt a legközelebb. A 2002-es Európa-bajnok, vb-bronzérmes Ungvári ugyanis lehetőséget kapott a visszamérkőzései után a bronzmeccsre, ám fojtással veszett, így ötödik lett. Burján viszont – Mészáros Anetthez hasonlóan – a bírók „áldozata lett”, ugyanis utolsó találkozóján a bírók előbb megítéltek számára egy wazarit, majd utána nemcsak visszavonták azt, hanem izraeli ellenfelének ítélték oda. Így, ahelyett, hogy éremért csatázhatott volna, az egyébként dicséretes hetedik helyet szerezte meg. A legnagyobb csalódás Braun Ákos volt, aki világ- és Európa-bajnokként érkezett Belgrádba, és az első meccsén egy másodperccel a vége előtt még vezetett, ám ellenfelének ennyi idő is elég volt, hogy dobjon egyet Braunon, és kiejtse a paksi dzsúdóst. A férfi válogatott kapitánya, Nagysolymosi Sándor azonban így is elégedett volt az összképpel. „Két éve, a hosszú távú elképzeléseimben két érmet terveztem erre az Eb-re, és majdnem össze is jött, hiszen Ungvári Miklós a bronzmeccsen kapott ki. A tavaszi hathetes edzőtáborozás során, amint azt előzőleg említettem, alaposan megkergettük a társaságot, így picit fásultan küzdöttek Szerbiában, de ezt az alapozást a nyáron már nem tudtuk volna bepótolni, mivel a főcél a riói vb szeptemberben. Hadfi Dani igazi példaképpé nőtt a magyar dzsúdósport számára, ő aztán igazán megérdemelte ezt a sikert” – értékelt Nagysolymosi.
Hát igen, Hadfi Dániel. A 100 kilós dzsúdós már februárban, a párizsi szuperverseny megnyerésével bizonyította, hogy már ebben az évben kész nagy teljesítményekre. Belgrádban aztán nem ismert pardont, végigverte az egész mezőnyt, a döntőben olyan ippont dobott a címvédő oroszon, Gaszimovon, hogy arra még a szakemberek is csettinteni tudtak. „Kell pár nap, mire felfogom, hogy mit is tettem Szerbiában. Nagyon nehéz ezt szavakba önteni. Egy sportoló életében három fontos verseny van, az Eb, a vb és az olimpia. Én ugyan februárban megnyertem a párizsi szuper-A kategóriás Világkupa-versenyt, de az nem is hasonlítható ehhez. Most estem túl az igazi megméretésen, beért a munkám gyümölcse, és rettentően boldog vagyok” – kereste a szavakat rendkívül boldogan a Honvéd-TFSE 100 kg-os büszkesége, aki ezzel a tizedik Európa-bajnoka lett Magyarországnak. Hadfi egyébként kijelentette, hogy most az ünneplés és a pihenés következik a számára, a tatamit legalább egy hétig látni sem akarja.
Ki is az a Hadfi Dániel?
Születési idő: 1982. május 13.
Klubja: Budapesti Honvéd-Kipszer – TFSE
Edző: Toncs Péter
Súlycsoport: 100 kg
Legjobb eredményei: Európa-bajnok (2007, Belgrád), Eb-2. (2006, Tampere), vb-7. (2005, Kairó), csapat Eb-2. (2005, Debrecen), Világkupa-1. (2005, Budapest és 2007, Párizs), U23-as Eb-1. (2004, Ljubljana), junior vb-3. (2000, Nabeul), junior Eb-3. (2000, Nicosia), főiskolás vb-3. (2006, Szuvon)
B. M. L.
