A közel-keleti országokban egyre gyakrabban hallani arról, hogy betiltanak egyes könyveket vagy újságokat, mivel tartalmuk nem tartja tiszteletben az iszlám értékrendjét. A Nyugattal szembeni muszlim kulturális háború immár a világirodalom jelentős alkotásait, sőt a meséket sem kíméli.
Muszlim diákok egy indonéziai lányiskolában. Felülről írják át a lapokat (Fotó: Reuters – Dadang Tri)
A Hamasz vezette palesztin oktatási minisztérium nemrég elrendelte, hogy vegyenek ki az oktatási anyagból egy népmesékből készített válogatást, amely véleménye szerint nem illik bele az iszlám világnézetébe. Sok palesztin most attól fél, hogy a kormány – amely tavaly márciusban került hatalomra – több hasonló lépést is tesz a jövőben.
A négyszáz oldalas könyv címe magyarra fordítva Beszélj, madár, beszélj újra. A kötet összeállítója, Sharif Kanaana antropológus professzor a BBC-nek nyilatkozva aggodalmának adott hangot, hogy könyvének betiltása egy új trend kezdete lehet: „Sokan tartanak attól, hogy ez újra megtörténhet – mondta a professzor -, csak idő kérdése, és újabb könyvek következnek.”
Néhány nap alatt a nemkívánatossá vált könyvnek csaknem másfél ezer példányát vették le a Gázai övezet és a nyugati part iskolai könyvtárainak polcairól azzal az indokkal, hogy a könyv nyelvezete rossz hatással van a fiatalokra.
Sokan úgy vélik, az egyes történetekben található rejtett szexuális utalások miatt került tiltólistára a kötet, de a minisztérium ezt tagadta. „A könyv szlenges arab nyelven íródott, ezért nem alkalmas tananyagnak” – indokolta a lépést egy illetékes. Elmondása szerint két évvel korábban a Fatah vezette oktatási minisztérium is betiltott egy iskolai olvasmányt, mert egyik passzusa a fiatalok közti szerelemről szólt.
Kanaana professzor a negyvenöt palesztin népmesét tartalmazó, általa szerkesztett könyvet a palesztin kultúra fontos alkotóelemének tartja. „Egész életemben ezeket a történeteket hallgattam, és annak ellenére, hogy nyelvezetük néha kicsit közönséges, nagyon fontos feljegyzéseknek tartom őket” – mondta az antropológus, és hangsúlyozta, hogy őt magát nem érdekli a politika, s a vallási vitáktól is távol tartja magát. Csak annyit szeretne elérni, hogy a könyve visszakerüljön a polcokra anélkül, hogy palesztin csoportok ürügyként használhassák egy újabb összecsapáshoz.
Példa nélküli katasztrófa
„A Hamasz mindig is arra törekedett, hogy a palesztin társadalom sokkal jobban tiszteletben tartsa az iszlám törvényeit, ezt mutatja a könyv betiltása is” – mondta Hani Masri, a ramallahi központú Palesztin Médiakutató és Tanulmányozó Intézet igazgatója.
A palesztin iskolai tanagyag azonban nem csak a Hamaszban keltett ellenérzést: a volt amerikai first lady, Hillary Clinton is súlyos aggodalmának adott hangot, miután nyilvánosságra került egy palesztin tankönyveket vizsgáló jelentés tartalma. Izrael alapítása „a történelemben példa nélküli katasztrófa” – idézte az egyik tankönyvet a szenátor. A könyv részletesen ismerteti a második világháború eseményeit és a náci ideológiát, de egy szót sem ejt a több millió zsidó halálát követelő holokausztról, sőt a kiadvány térképein Izrael állam fel sincs tüntetve.
A demokrata szenátor a szavak fontosságáról értekezve kifejtette, hogy a propaganda – „amely valósággal megmérgezi ezeknek a gyermekeknek az elméjét” – olyan hamis képet ültet el a fiatalok fejében, ami a békés és biztonságos jövőre törekevés helyett pesszimizmusra és fatalizmusra nevel, képtelenné téve a következő generációkat a teljes és termékeny életre. A Közel-Keleten és a tágabb térségben az oktatás lehet a tartós béke egyik kulcsa. Ám gyűlölettel telt, radikális és erőszakos alapra nem lehet szilárd, békés és biztonságos jövőt építeni – mondta Hillary Clinton.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió szerint a szenátor kijelentéseiben szemernyi igazság sincs. A palesztin tankönyvek ugyanis nem tartalmaznak semmiféle uszító, fajgyűlölő szöveget, míg ezekkel ellentétben az izraeli diákok mást sem hallanak az iskolapadban, mint uszítást a palesztinok és más muszlimok ellen – érveltek a csatorna munkatársai. Az utóbbi évek hírei viszont rendre ellentmondanak a hírcsatorna állításainak: az egyiptomi tankönyvekben például egyre erősödik a radikális Muszlim Testvériség hatása, de a szaúd-arábiai tananyagot is rengeteg kritika érte.
Nemkívánatos nyugati értékek
A könyvek betiltása – ha nem is mindennapos – elég gyakori jelenség az iszlám világban. Egyik leghíresebb eset Salman Rushdie indiai születésű brit író 1988-ban megjelent Sátáni versek című regényének fogadtatása volt. Mohamed próféta tiszteletlen ábrázolása annyira felháborította a hitükhöz ragaszkodó muszlimokat, hogy Khomeini ajatollah iráni vezető fatvát (vagyis halálos kiközösítést) hirdetett az író ellen.
A világ több pontján is halmokban égették a kötet példányait, és többen is az életükkel fizettek a könyv viharos fogadtatásáért: Sivasban 37 ember vesztette életét, amikor felgyújtották azt a hotelt, amelyben a török fordító éppen szobát bérelt. Merénylet áldozata lett a mű japán fordítója is, Amerikában pedig felrobbantották a Berkeley Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait.
Jelenleg is rengeteg nyugati kulturális termék szerepel az iráni tiltólistán. Többek közt Dan Brown világsikerű könyve a Da Vinci-kód, vagy olyan klasszikusok is, mint William Faulkner Míg fekszem kiterítve című regénye, illetve számos népszerű együttes – mint a Rolling Stones, a Queen vagy a Doors – dalszövegeit tartalmazó füzetek. A tiltott filmek között szerepel Milos Forman rendezése, az Amadeus, A kör című horrorfilm és a népszerű rajzfilmsorozat, a South Park is.
Nagyon sok nyugati alkotás válhatna elérhetővé a szélessávú internetkapcsolatnak köszönhetően, ezért államilag szabályozzák az otthoni felhasználók és a nyilvános internetkávézók hozzáférését. Az iráni hatóságok gátolják bizonyos „Irán-ellenes tendenciákat” mutató honlapok – a többi között a BBC perzsa nyelvű internetes kiadásának – elérését is. A műholdas televíziókból áramló „romlott nyugati értékrend” ellen pedig úgy védekeznek, hogy az ország egész területén megtiltják a lakosságnak a parabolaantennák felszerelését.
Már Pinocchio is áttért
Pinocchiót és társait is elérte az iszlám cenzúrája, pedig a kis fabábú nem akart mást, csak igazi hús-vér kisfiúvá változni. Az idei iskolakezdés előtt a törökországi könyvkiadók, az oktatási minisztérium által kiadott kötelező olvasmányok listáját alapul véve, számos klasszikus mesét és regényt átdolgoztak, és iszlám elemeket szőttek a történetbe. Pinocchio például, amikor a történet végére igazi kisfiúvá változik, azt mondja édesapjának, Geppetto mesternek: „Hála Allahnak, igazi fiúvá váltam!” A könyv egy korábbi részében pedig így fohászkodik: „Allah kegyelmére, adjál nekem egy szelet kenyeret!”
Alexandre Dumas A három testőrében D”Artagnant az Aramis háza felé vezető úton azzal fogadják, hogy nem látogathatja meg barátját, mert Aramis éppen vallásos emberek társaságában van, ugyanis áttért az iszlám hitre, miután csodával határos módon felépült betegségéből. Johanna Spyri híres gyermekhősét, Heidit, a svájci árva lányt pedig azzal veszik rá az imádságra, hogy elmagyarázzák neki: az Allahhoz való fohászkodás vigaszt nyújt minden bánatára.
Tom Sawyer sem kerülhette el a kreatív könyvkiadók figyelmét: a csavargó fiú teljesen új oldalát mutatja meg a török nyelvű művekben. Egyebek között megtudhatjuk róla, hogy – ugyan soha nem írja meg a házi feladatát – mindig talál időt arra, hogy a Korán verseit memorizálja. Ezek mellett La Fontaine meséi és Victor Hugo klasszikusa, a Nyomorultak is újabb mozzanatokkal gazdagodva jutott el a boltok polcaira.
A török oktatási miniszter, Husszein Celik nem lelkesedett a muszlim tartalmakkal átszőtt nyugati könyvek ötletéért, és polgári perrel fenyegette meg a kiadókat, amiért engedély nélkül feltüntették kiadványaikon az oktatási minisztérium logóját. A miniszter a Radikal című török újságnak adott interjújában azt mondta, ha valaki változtatni akar a Heidi tartalmán, az írja meg a saját művét, de ne próbálja meg iszlámosítani az eredetit.
B. Simon Krisztián, Szenderák Tamás
