Egy hűvös téli éjszakán, Britannia egyik legérintetlenebb tájain fekvő kisváros arról szavazott, hogy egy korábbi keresztény templomot mecsetté alakítsanak át. A városi hatóságok szavazása pontot tett a helység csekély muzulmán népességének elkeseredett harcának végére, aminek célja egy imaház létrehozása volt, mégpedig abban a templomban, amit gyárként használtak amióta a gyülekezet létszáma 40 évvel ezelőtt elérte a nullát. A több évtizedes próbálkozást végre siker koronázta – nem lehet azonban tudni, hogy ez milyen hatással lesz a brit lakosságra.
Sheraz ArshadEz a csata rávilágított Britannia zavart helyzetére a muzulmán kisebbséggel szemben, különösen a terrorista sejteknek a hívők közé való beszivárgását illetően. Britannia pedig továbbra is keresztény nemzetnek tekinti önmagát, bár a gyakorló muzulmánok, úgy tűnik, hogy néhány évtizeden belül létszámban lepipálják a templomba járó keresztényeket.
Egyre szembetűnőbb Britannia 1,6 milliós muzulmán lakossága, amely a népesség mintegy 2,7 százalékát teszi ki, akik egyszersmind elidegenedtek a társadalom többi rétegétől és egyre erőszakosabbá válnak. A Clitheroe városban lezajlott küzdelemben többek között részt vett egy tüzes fiatal pakisztáni származású értelmiségi, aki beleütközött a tradíciók által gúzsba kötött helyi lakosok ellenállásába. „Már harminc éve próbálunk imahelyet szerezni” – nyilatkozta a 31 éves Sheraz Arshad, helyi muzulmán vezető. „Ez a templom pont megfelelő: vizuálisan szimbolizálja a vallások egyesülését.”
A 14.500 fős Clitheroe lakossága hajlamos azt gondolni magáról, hogy ők képviselik a utolsó gátat a mecsetekkel szemben, amelyek már a környező ipari városok szinte jellemző vonásaivá váltak, de Clitheroe nem alkudott meg Arshad, a British Aerospace projekt menedzserének a szándékával. A Nagy Britanniában született aktivista apja, Mohamed Arshad Rawalpindiből jött 1965-ben a Clitheroe-i cementgyárba dolgozni. Amikor édesapja 2000-ben meghalt, Sherazra hagyta a mintegy 300 muzulmán számára alapítandó mecset létrehozásának terhét, illetve tervét is.
Arshad és édesapja összesen nyolc pályázatot adtak be a mecsetre, és még hajlandók lettek volna egy szerény városszéli sorházat is megvásárolni istentiszteleti hely céljából. A férfi elmondása szerint földterületet is próbált venni a tanácstól, de elutasították, időnként az „Eredj haza, paki!” felkiáltással. Az elutasítások hivatalos oka pedig a következő volt: a mecset külsősöket – vélhetően muzulmánokat – vonzana Clitheroe-ba.
Mr. Arshad nem maradt tétlen, hanem úgy döntött, hogy szervezett formában demonstrálni fogja, hogy ő egy mérsékelt muzulmán, aki részt tud venni a város ügyeiben. Alapított egy vallásközi cserkészcsapatot, amely számos vallásos ünnepet tiszteletben tart beleértve a taoista illetve a zsidó újévet is. Létrehozta a Medina Iszlám Oktatási Központot felnőttek számára.
December 21-én, a döntő szavazás éjszakáján a kérdés 7:5 arányban dőlt el a mecset javára – erőszak nélkül. De a játszma itt még nem ért véget. A hivatalos szavazás mögött egy sor aggodalom áll amiatt, hogy sokan attól félnek, hogy Britannia vallási térképe megváltozik. A feszültség egyik jeleként néhány templomablakot be is törtek.
A Sion Hegye metodista templomot az 1960-as években alakították gyárrá, amikor a templomba járók száma rohamosan csökkeni kezdett. Ma, Britanniában a keresztények csupán 6 százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket, míg a brit muzulmánok sokkal elkötelezettebben járnak mecsetbe. Oxfordban a lakók nemrégiben, bár sikertelenül harcoltak egy Iszlám Tanulmányi Központ létrehozásáért, és a Lordok Házában pedig a muzulmán tagok száma az elmúlt évtized alatt a nulláról hétre emelkedett.
A munkásosztályon belül éles határvonal húzódik a fehér britek és a bevándorolt muzulmán ázsiaiak között. Abban a tekintetben is, hogy a fehérek kevésbé hajlanak a házasodásra, és több házasságon kívüli gyermekük van, ami a családba sokat fektető muzulmánokat zavarja. A fehérek közötti nagyarányú alkoholfogyasztás is tovább mélyíti a köztük levő szakadékot, annyira, hogy Blackburnben és Prestonban egyre növekszik a kizárólag muzulmán negyedek száma, és egyre nyilvánvalóbb az iszlám konzervatív Wahabi iskolájának növekvő befolyása főleg a nők körében. Jack Straw, a Parlament alsó házának a vezetője szerint ma a 80 ezer fős népességből 30 ezer ember muzulmán vallású, de a 10 éves, és annál fiatalabb gyerekek között egyenlő arányban fordulnak elő keresztény és iszlám vallásúak.
A Szent Mária Magdolna Templomban a gyülekezet létszáma mintegy 90 főre csökkent vasárnaponként, és a hívők átlagéletkora pedig 75 év. A keresztelések ma már ritkák, és csak hét esküvőt celebráltak ebben az évben. Mr. Billings anglikán lelkész, aki a BBC vallási programjainak is munkatársa, kifejtette, hogy mély aggodalom figyelhető meg a társadalomban a történtekkel kapcsolatban, az emberek félnek attól, ami a brit kultúrával fog történni. Véleménye szerint az iszlám a kereszténység melletti alternatívaként kezd jelen lenni az országban.
Egyik vasárnap például egyetlen gyermek bukkant fel a vasárnapi iskolában. Ezzel ellentétben a 26 éves Shamim Ahmed Miah pakisztáni származású, de brit születésű mufti mintegy 30 arab diákot oktat napi három alkalommal. Arshad azt is fontolgatja, hogy Miah-t kéri fel imámnak Clitheroeban, mivel a mufti szerinte haladó gondolkodásmódot képvisel. Ami az új mecsetet illeti, nem fognak a templom külsején látványos átalakításokat végezni, bár a tetején levő keresztet természetesen eltávolítják. „Nem akarunk kupolát. Az jól mutat Egyiptomban és Törökországban, de egy angliai mezővárosban úgy néz ki, mint egy nagy hagyma. Nem lesz imára való hangos felhívás sem, az számít igazán, ami bent történik.”
