Kegyelemben részesítette Mah-mud Ahmedinedzsad államfő az Iránban határsértés vádjával fogva tartott brit haditengerészeket. A foglyok azonnal visszanyerik szabadságukat, egy teheráni repülőtérre viszik őket, hazatérhetnek családjukhoz.
Szabaduló brit tengerészek polgári ruhában, középen Faye Turney (Fotó: MTI/EPA – Abedin Taherkenareh)
Előbb azonban „rövid eligazításra” a teheráni brit nagykövetségre mennek, és ma szállnak repülőgépre. A brit tengerészek örömujjongásban törtek ki, mikor arról értesültek, hamarosan viszontláthatják szeretteiket. Az iráni állami televízióban sugárzott képeken látni lehetett, amint Ahmedinedzsad elnök mosolyogva kezet ráz a haditengerészekkel, és néhány szót vált velük.
Irán államfője a perzsa új év alkalmából tartott sajtókonferencián jelentette be a katonák szabadon bocsátásának hírét. Előbb azonban több mint egy órán át bírálta a nyugati politikát, majd nagy kitérő után jutott el a brit katonák ügyéhez.
Ahmedinedzsad a kegyelmi aktust az iszlám vallást megalapító Mohamed próféta születésének évfordulója és a közelgő húsvéti ünnepek alkalmából a brit népnek szánt ajándékként értékelte. Hozzátette: a brit kormány nem volt elég bátor ahhoz, hogy elmondja népének az igazat a tengerészek letartóztatásával kapcsolatban. (London a tizenhárom napon át tartó válság során végig ragaszkodott álláspontjához: a haditengerészek nem követtek el határsértést.) Faye Turneyre, a fogvatartottak közül az egyedüli nőre utalva bírálta Londont, amiért egy kisgyermekes anyát Irakba, „az otthonától, a gyermekétől távolra” vezényeltek. „Nyugaton miért nem tisztelik a családi értékeket?” – tette fel a kérdést. Az elnök felhívást intézett Tony Blair brit kormányfőhöz: Nagy-Britanniában ne állítsák bíróság elé a tengerészeket, amiért elismerték a hazája területi vizeire való behatolást. Ahmedinedzsad felszólította Blairt arra is, hogy „más országok megszállása helyett gondolkodjon el az igazságról, és ne önmaga, hanem a brit emberek érdekeiért tevékenykedjen a jövőben”.
A brit katonákat elfogó gárdisták parancsnokait kitüntető Ahmedinedzsad az Irak elleni inváziót, illetve Izrael tavaly nyári libanoni háborúját is kemény kritikával illette. Bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért az nem volt képes megakadályozni Irak megszállását.
Országa nukleáris programjával kapcsolatban kijelentette: a nagyhatalmak nem foszthatják meg ENSZ-határozatokkal az iszlám köztársaságot az atomtechnológia békés célú felhasználásához fűződő jogától.
Az iráni államfő tagadta, hogy kapcsolat lenne az amerikaiak által januárban Irakban letartóztatott öt iráni állampolgár ügye és a britek szabadon bocsátása között. Az amerikaiak az iraki felkelőknek nyújtott támogatás vádjával tartóztatták le az erbili iráni konzulátus alkalmazottait, akik Teherán szerint diplomaták. A bagdadi iráni nagykövetség egy diplomatája hamarosan kapcsolatba léphet a fogvatartottakkal.
A brit kormányfő és George Bush amerikai elnök üdvözölte a túszok szabadon bocsátásának hírét. Az iráni elnök maga közölte: a brit külügyminisztérium levélben adott garanciákat arra, hogy hasonló határsértésre soha nem kerül sor.
FIG
