Az adófizetők pénzéből eltartott Duna Televízió hagyományaihoz híven, idén is felszenteltette épületét, stúdióit és munkatársait a katolikus egyházzal. Az állami csatorna gyakorlata nemcsak a külsőségek tekintetében, hanem az egyházak számára szétosztott műsoridő vonatkozásában is sérti a felekezeti esélyegyenlőség elvét. És nincs ez másképp az MTV és a Magyar Rádió esetében sem.
A Duna Televízió felszentelésére érkezett hétfőn Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) médiafelelőse, valamint Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Mint kiderült, a katolikus rítusra 14 éve minden év elején sort kerítenek. „Én itt szentelek, te ott szentelsz” – egyeztek meg a püspök urak. Az „itt” a vallási műsorok szerkesztőségét, az „ott” a Duna TV főépületét, a stúdiók bejáratát jelentette. Kiss-Rigó László az íróasztalon felsorakoztatott pogácsák és üdítők társaságában hintette meg szentelt vízzel a szerkesztőséget, a stúdiókat és dolgozóit, előtte azonban a „három királyok” bibliai történetét aktualizálta a média jelen lévő munkásai számára. Tempfli püspök úr öntapadós szentképet adott át, melyet aztán az intézmény, illetve az egyik stúdió ajtófélfájára ragasztottak. „Csodálkozom, hogy a mai Magyarországon meg lehet csinálni, hogy a Duna Televíziónál házat szentelünk” – mondta beszédében Tempfli püspök úr meghatódottságtól el-elcsukló hangon, majd Remenyik Sándor egyik költeményéből idézett. „Nem templomban vagyunk, tapsoljunk” – kiáltott fel az esemény végén Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, aki szerint csupán egy kis „házi eseményre” került sor. Kérdés, hogy ez esetben miért küldtek meghívót a teljes hazai sajtónak. Az elnök elmondta lapunknak: nem akarták megsérteni a katolikus egyházat azzal, hogy idén visszautasítják ezt a „kedves jószolgálatot”, ami egyébiránt a katolikus kollégák „jó érzéséért” is történt.
Bár nehezen érthető, hogy a semleges állam semleges tévéje miért kötődik egy konkrét felekezet ceremóniájához, mindez feledhető lenne, ha műsorstruktúrájában valamennyi egyház előtt nyitva állna a megjelenés lehetősége. Hiszen a vallásszabadságról szóló törvény kimondja, hogy „az egyházakat azonos jogok illetik”, továbbá „a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés terjesztése a tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet”. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy három tradicionális keresztény, illetve a zsidó felekezet műsorait leszámítva a Magyarországon bejegyzett vallási közösségek csupán véletlenszerűen, vagy egyáltalán nem kerülhetnek képernyőre a közszolgálati tévékben. Cselényi ezt úgy fogalmazta meg a Heteknek, hogy a „történelmi egyházakkal sikerült állandó és tartalmas viszonyt” kialakítaniuk, de persze „rendszeresen válogatnak a különböző egyházak istentiszteletei, miséi vagy szertartásai közül is”.
A Magyar Televízió a rendszerváltás óta nyolc egyházzal kötött együttműködési megállapodást, melyek szakértőket delegálhatnak a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségébe, illetve javaslatot tehetnek az említett szerkesztőség vezetőjének személyét illetően. A nyolc egyház műsorainak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket, a nagyarányú költségcsökkentések ellenére a közszolgálati médium biztosítja. Az e célra rendelt műsoridő – évente 12 ezer perc – 87,5 százaléka a katolikus, református és evangélikus egyház között oszlik meg, a maradék 12,5 százalékon osztozhat a további öt szerződéses egyház. A többi felekezet tehát csak meglepetésszerűen vagy úgy sem észlelhető az adófizetők pénzéből működtetett csatornán. Megkeresésünkre kategorikus elutasítás volt a köztévé illetékesének reakciója, aki a vallási műsorokra költött adóforintokat egyenesen a titok kategóriájába sorolta.
Barlay Tamás, a Duna Televízió vallási műsorainak főszerkesztője arról tájékoztatta lapunkat, hogy tudomása szerint nincs szerződésük egyetlen felekezettel sem, valójában „saját lelkiismeretük mutat ebben irányt”, de természetesen igyekeznek követni a magyar lakosság felekezeti megoszlását a műsoridő elosztásánál. Ők évi 3100 percet biztosítanak elsősorban a tradicionális egyházaknak, és ehhez jön még körülbelül 100 perc pápai áldás és csíksomlyói búcsú. Pénzügyi vonatkozású kérdéseinkre Barlay MTV-s kollégájához hasonlóan azt jelezte, hogy semmilyen információval nem szolgálhat. (folytatás)
