Népszabadság * Dési András * 2007. március 27.
Búcsút int vagy irányt mutat Sarkozy keze?Kép: REUTERS – Charles PlatiauAz államfői ambíciókat dédelgető Nicolas Sarkozyről még a rendőrök véleménye is erősen megoszlik.
Franciaország „első számú zsarujaként” már beiktatásakor hadat üzent a bűnözőknek, a belügyminiszteri székben eltöltött kétszer két évéről még a rendőröknek is erősen megoszlik a véleményük. Amerikai mintára létrehozott egy szuper-belbiztonsági tárcát, több mint 2,5 milliárd eurós költségvetési többlettámogatást járt ki a rendőrségnek, a bűnözési statisztikák azonban valójában nem sokat javultak. Nicolas Sarkozy biztos abban, hogy azt tette, amit a franciák elvártak tőle: tekintélyt, határozottságot sugárzott és visszaadta a sokat gúnyolt, gyakran gyengének tartott testület önbecsülését. – Most már bevallhatom, hogy a szívem mélyén nagyon megszerettem a rendőröket – mondta tegnapi belügyminiszteri búcsújakor az 52 éves, a közvélemény-kutatásokban élen álló politikus, aki mostantól minden erejét az elnökválasztási kampányra összpontosíthatja.
Sarkozy a francia konzervatívok elsöprő 2002-es győzelme után került a belügyminisztérium élére, s óriási energiával látott neki a „közbiztonság helyreállításához”. „Törvényt és rendet” hirdetve hol Párizs egyik legnagyobb metróállomásán ellenőrizte a rendőrök munkáját, hol vidéken kísérte el a feketegazdaság felgöngyölítésére létrehozott akciócsoportokat.
Maximális médiajelenléte mellett volt ideje arra, hogy a britekkel együttműködve elérje a híres-hírhedt sangatte-i menekülttábor bezárását. Egyik legnagyobb trófeája Yvan Colonna, a „köztársaság első számú közellenségének” elfogása: Korzika prefektusát a nyílt utcán kivégző nacionalista éveken át bujkált az őt üldöző hatóságok elől.
A keményvonalas Sarkozy képes volt az egymással is rivalizáló franciaországi iszlám szervezeteket egy asztalhoz ültetni, s megértetni velük: nekik is érdekük, hogy soraikból próbálják száműzni a radikális, a nyugati liberális társadalomnak hadat üzenő hitszónokokat. A lehető legnagyobb erélylyel lépett fel az antiszemita atrocitások elkövetői ellen, viszont sehogy sem talált hangot a zömében észak-afrikai bevándorló családokból származó külvárosi fiatalokkal. Előbb azt üzenete nekik, hogy nagy nyomású vízsugárral söpri ki az egyes negyedeket saját felségterületnek tartó bandákat, majd a 2005 végi külvárosi lázadások idején csőcseléknek nevezte az autókat felgyújtó tinédzsereket. A baloldal által szociális érzéketlenséggel vádolt Sarkozy neve azóta is szitokszó e körökben.
Az illegális migránsokkal szemben szóban zéró toleranciát hirdetett, valójában a beígértnél sokkal kevesebb papír nélküli bevándorlót toloncoltak, illetve tettek fel az elsősorban afrikai fővárosokba meghirdetett belügyi chartergépekre. Elnöki programjában szerepel a megválogatott bevándorlás: vagyis az, hogy Párizs csemegézze ki magának elsősorban azon fiatal szakembereket, akik a globális gazdasági versenyben a francia vállalatok térnyerését segíthetik elő.
A tegnap elbúcsúzott szuperzsaru az ünnepélyes ceremónián az államfői posztért folyó versenyfutásról azt mondta: ő csak át akar menni az utca túlsó oldalára. A Place Beauvau-n álló belügyminisztériumból a szemben lévő Élysée-palotába.
